it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
Lapszám kiválasztása

2024. év, 4. szám

PDF
oldalszám: 411-440
szerző: Bodrogi Ferenc Máté

Lelketlen nyomdászok, ingyen béresek

Első magyar nyelvű irodalmi folyóirataink monetáris viszonyairól

DOI: 10.62615/It.2024.01
PDF

Jelen szöveg az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratok (Magyar Museum, Orpheus, Uránia) előállítási, terjesztési és értékesítési folyamatainak, vagyis az adott sajtótermékek anyagi viszonyainak vizsgálatán keresztül a vonatkozó hazai irodalomtörténeti kezdetek „gazdaságtanára” kíváncsi, a Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana kutatócsoport egyik projekttanulmányaként. Az illető lapok kritikai forráskiadásai ezeknek a faktoroknak a tárgyalását is mintaszerűen elvégezték már, ugyanakkor e történet újramondásának hogyanjával talán érdemi többletet lehet nyújtani. A vizsgálódás során ugyanis új összefüggések körvonalazódtak, olyan narratív nézőpontokat, olyan értelmező kontextusokat működtetve, amelyek kerülik az irodalomtörténeti kultusz hagyományos nehézkedéseit, amelyek értéksemlegesek a szituáció szereplőit tekintve, s amelyek éppen arról beszélnek, hogyan működik a „pénz világa” – még akkor is, ha nagyon kevés a pénz egy adott helyzetben. Remény szerint sikerül tehát újszerűen bemutatni, hogyan is alakul a 18. század végének magyar esztétikai folyóiratai esetében az irodalom „politikai gazdaságtana”.

oldalszám: 441-455
szerző: Branczeiz Anna

Korhangulat lírában

Radnóti Miklós Pogány köszöntő című kötetének expresszionista vonásai a háborús élmények tükrében

DOI: 10.62615/It.2024.4.02
PDF

Radnóti Miklós költészetének befogadástörténetét hosszú időn át uralták a halál perspektívájából közelítő, az élet és mű szoros egységét hangsúlyozó olvasatok. Így a korai pályaszakasz is lényegesen kevesebb figyelmet kapott az értelmezők részéről, mint a kései versek. A tanulmány Radnóti első, Pogány köszöntő című kötetével (1930) foglalkozik. A recepciótörténetben felvetett szempontok figyelembevételével amellett érvel, hogy ezek a versek a háborús éveket követő élményekre tett burkolt reflexióként érthetők: az idillikus hang a béke, az elégikus hang a háború nyelvi reprezentációjaként fogható fel. Ezt a felvetést támasztja alá az Henri Barbusse-től kölcsönzött mottó, a Jóság antológia programjához illeszkedő poétikai megoldások, valamint az expresszionizmus és Kassák Lajos jól érzékelhető hatása is. A Pogány köszöntő versei közvetett módon utalnak egy békés, idilli világrend felbomlására és – Barbusse újrarajzolt Krisztus-képét idézve – a megváltás reményteli lehetőségére.

oldalszám: 457-491
szerző: Jánosa Eszter

„Égbolt kerül közéd s közé”

Szubjektivitás és alteritás a Töredék Hamletnek verseiben

DOI: 10.62615/It.2024.4.03
PDF

Tanulmányomban az alteritáshoz fűződő viszonyt vizsgálom a Töredék Hamletnek (1968) verscsoportjaiban megformálódó különböző szubjektumkoncepciókkal összefüggésben. A szubjektivitás, a térbeliség és időbeliség poétikai reprezentációinak értelmezése során Ludwig Wittgenstein, Emmanuel Lévinas és Jacques Derrida gondolataihoz kapcsolódva a személy térbeliségének olyan alakzataira szeretném felhívni a figyelmet, mint az egység és a töredék, távolság és közelség, kint és bent, határ és kapcsolódás, nyom és helyettesítés, azonosulás és elkülönböződés. Merleau-Ponty és Derrida szövegei nyomán a versekben megformálódó szubjektivitás testi jellegére hívom fel a figyelmet, és arra mutatok rá, ahogy a Másikhoz fűződő, térbeliként artikulálódó viszonyban előtérbe kerülnek a szövegek érzéki aspektusai. Tandori korai költészetében a mozgás vágyként való megjelenítése, a Másik nyomainak őrzése, az illúzió és megtévesztés alakzatai Weöres Sándor lírájával mutatnak rokonságot. A Félreérted című vers elemzése során arra hívom fel a figyelmet, hogy Tandori lírája már az első kötettől kezdve reflektál a szubjektum hiányának nyelviségére, amely megteremti a jelenlét illúzióját, így végső soron szupplementumként működik. Az életmű későbbi szakaszát vetíti előre a Töredék Hamletnek élén álló Hommage, amelyben a ló lép be a Másik pozíciójába, az embertől különböző lények felé is megnyitva az etikai szférát. A Nyers-ciklus verseiben a személyesség a korábbiaktól eltérően nem a kint és a bent közötti mozgás, hanem a rögzíthetetlen nézőpontok sokasága, a fragmentumok közötti éles váltások és bizonytalan átmenetek által formálódik meg. A ciklusban a szubjektivitás kulcsfontosságú metaforája a nulla, amely értelmezésem szerint a hiány plurális jellegére utal, illetve a hiba, a szakadás poétikájához is kötődik. Tanulmányomban a verselemzések során Tandori korai költészetének olyan alapvonásai rajzolódnak ki, amelyekkel az életmű a későbbiekben is folyamatos párbeszédet folytat.

oldalszám: 493-513
szerző: Dobó Gábor

Álláspont

Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon

DOI: 10.62615/It.2024.4.04
PDF

A magyar avantgárd kutatásában mindig is kiemelt figyelmet kapott Kassák Lajos 1920 és 1926 közötti emigrációs időszaka, amely periódusban folyóiratszerkesztőként jelentős szereplője volt a modern művészet transznacionális hálózatainak. Az ezt követő budapesti korszakát elsősorban mint a szürrealizmus hazai változatának megteremtésére irányuló törekvést, majd az 1928-tól induló Munka körét mint a munkáskultúra, a modern életmódkísérletek és az avantgárd művészet ötvözésére tett erőfeszítést elemezték. Azonban keveset tudunk a bécsi és a budapesti időszak közötti (disz)kontinuitásról. Tanulmányomban eddig ismeretlen levéltári források bevonásával azt vizsgálom, hogy a hazatérő Kassáknak milyen egyezkedési folyamat során kellett egyrészt bebizonyítania politikai ártatlanságát egy, a bethleni konszolidáció kontextusában értelmezendő jogi eljárás során. Másrészt, hogy miként tudta meggyőzni reménybeli szövetségesét, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségét arról, hogy támogassa hazatérését. Hipotézisem szerint túl a jogi és politikai dimenzión, a körülbelül 1924-től 1933-ig tartó időszaknak Kassák számára elméleti tétje is volt: az osztálytudat kérdése. A problémakör az egyezkedési folyamatban is fontos szerepet játszott. Hogyan védekezett Kassák a bíróságon az osztálytudattal legkomplexebben foglalkozó, 1924-ben kiadott Álláspont című füzetével kapcsolatban indított eljárásban? Hogyan és miért vitázott a kérdésről a szociáldemokrata sajtóban? Miként lehet újraolvasni avantgárd és posztavantgárd folyóiratait e felől a fogalom felől a Mától a Munkáig? Tanulmányomban azt mutatom be, hogy milyen erősen formálta egymást elmélet (vagyis az osztálytudattal és az avantgárd művészettel kapcsolatos koncepciók) és gyakorlat (vagyis az említett egyezkedési folyamat) ebben az időszakban a teoretikus, a hazatérő politikai emigráns, a folyóirat-szerkesztő és a közösségépítő Kassáknál.

oldalszám: 515-538
szerző: Kosztolánczy Tibor

Egy ember hazatér

Kassák Lajos és a magyar államigazgatás (1920–1930)

DOI: 10.62615/It.2024.4.05
PDF

Dolgozatomban Kassák Lajos 1926-os hazatérésének motivációit, illetve a magyarországi hatóságok által erre adott válaszreakciókat tárom fel. Az 1919-es proletárdiktatúra után Bécsben létrejött politikai és művészeti emigráció működésével, majd fokozatos megszűnésével kapcsolatban mindmáig számos, a szereplőket és körülményeiket idealizáló elképzelés él. Eddig ismeretlen források bevonásával mutatom be azt a magyarországi jogi és közigazgatási szabályozást, amely Kassák hazatérési próbálkozásainak szűk mozgásterét meghatározta. Amellett érvelek, hogy a korabeli államigazgatás számára Kassák ügyében nagyon kevés dolog maradt láthatatlan, és hogy a hatóságok a felszínen mutatkozó kisebb anomáliák ellenére ebben az eljárásban következetes logika szerint, a maguk szempontjából hatékonyan és a jogi szabályozásnak megfelelve működtek. Hazatérésének történetét Kassák az irodalmi közvélemény előtt – noha életének egyik fontos fordulópontja volt – homályban hagyta, minden bizonnyal azért, mert az országba való beengedésért cserébe engedményeket kellett tennie.

oldalszám: 539-546
szerző: Burján Ágnes

Pilinszky közvetlen közelében

„rendíthetetlen, mint a kőzet”. Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. Balogh Gergő – Bednanics Gábor

DOI: 10.62615/It.2024.4.06
PDF

A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) Minerva Könyvek sorozatának új, „rendíthetetlen, mint a kőzet” című tanulmánykötete a Pilinszky-kutatás azon jelentős munkáinak sorát gyarapítja, amelyek a szerző születésének centenáriumához kapcsolódóan tettek kísérletet az életmű elhelyezésére a kortárs olvasás horizontján. A 2024 tavaszán, Balogh Gergő és Bednanics Gábor szerkesztésében napvilágot látott kötet tanulmányai a FISZ és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem társszervezésében 2021 szeptemberében megrendezett „rendíthetetlen, mint a kőzet / már nem is én ölelem őket” – Pilinszky János emlékezete című konferencián tartott előadások szerkesztett, bővített változatai.