it

2025. év, 3. szám

Szirák Péter

DOI:
10.62615/It.2025.3.04

Szerzői jog:
CC BY-SA

Oda(nem)tartozni // (Un)belonging

Családregény-mintázatok a Termelési-regényben // Family saga imageries in Termelési-regény

ABSZTRAKT:
A Termelési-regénnyel a motivikus kötések, az intra- és intertextuális utalások sűrű szövevényében, egymást átjáró hálózatosságában a családi kötelék vissza is húzódik az intimitásba, de ugyanakkor a rokonságot‒közelséget és távolságot‒idegenséget is hordozó családias összetartozás ki is terjeszkedik ezen a közegen kívülre: akár a vállalati és a futballcsapat familiáris relációi vonatkozásában is. A Termelési-regény meghatározó szervezőelve az egymásba szövődés, az egymást áthatás: a két rész összefűzésétől a csók motívumán és az anakróniákon (Tisza Kálmán, Rákosi, Mikszáth) át az egymásba íródó diskurzusokig és panelekig (magán- és közélet, család, futball, politika). A szöveg szemantikai-modális telítettsége, rendkívüli dinamikája, intenzitása váltig ellenáll annak a statikus-tetikus jelfejtésnek, amely idilli jelentést, vagy akár megkérdőjelezhetetlen értékek taxonómiáját nyerné ki abból. Az erőszak családon belülre kerülése, s annak (ön)ironikus-szatirikus, kvázi történelmi magyarázata a politikai rendszerek változásaira is referál: mozgásba hozva a Rákosi-és a Kádár-rendszer regénybeli diskurzusát. Mindannyiszor – a családhoz, a csapathoz, a rendszerhez való – az oda-nem-tartozó oda-tartozás megszüntethetetlen ambiguitását sugallva. ***** In Péter Esterházys novel Termelési-regény [Production Novel], family bonds are subsumed into an intimate sphere constructed from a densely interwoven fabric of motifs and intra- and intertextual references. At the same time, this warm sense of belonging to a family extends beyond its usual limits – as far, even, as relations in the business world and the football team, incorporating both the closeness of family relationships and a sense of distance and othering. Interconnectivity is the main organizing principle of Termelési-regény: it is manifested in the intertwining of its two parts, the deployment of the kiss motif, the anachronistic use of historical figures like the prime ministers Kálmán Tisza and Mátyás Rákosi and the author Kálmán Mikszáth, as well as the discussions of issues and set pieces which intersect time and again (private vs public life, family, football, politics). The semantic-modal richness of the text and its unusual dynamism and intensity consistently reject the static search for an idyllic meaning or the taxonomy of unquestionable value. The avoidance of the issue of violence within the family and the self-ironic/satiric and quasi historical explanation offered for it also refer to the changes of political regimes: they activate the discussions of the Rákosi and Kádár eras that are present in the novel. At every turn, the novel hints at there being, when it comes to the family, the team, or the system, an ambiguous and ineradicable sense of “unbelonging” - belonging.