it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2025. év, 3. szám
299-332 oldal

Szerző:
Dobos István
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, egyetemi tanár

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.3.02


Szerzői jog:
CC BY-SA

Antropoétika // Anthropoetics

Kosztolányi nyelv- és személyiségfelfogásának kérdéséhez // On the question of Kosztolányis conception of language and personality


ABSZTRAKT:
Kosztolányi az érzékelés észleléséről tett megfigyeléseivel két területet kapcsol össze: az antropológiát és a poétikát. Az antropoétika magába foglalja az ember lényegéről alkotott jellegadó irodalmi elképzeléseket, mindazokat a poétikailag megformált emberképeket, amelyek egy adott időszakban, a történelem irodalmi valóságában együtt léteznek. Kosztolányi művei az ember kifürkészhetetlenségét jelenítik meg. Minden emberi helyzetet a saját és az idegen, az otthonos és az ismeretlen viszony szabályoz a maga eldönthetetlenségében. ***** With his observations on the perception of sensation, Kosztolányi is connecting two fields: anthropology and poetics. Anthropoetics encompasses literary ideas about the essence of human beings, i.e., all the poetically shaped images of man that coexist in the literary reality of a given period of history. Kosztolányis works reveal the inscrutability of man. Every human situation is governed by the relationship between the self and the stranger, the familiar and the unknown, a relationship that is impossible to determine.

BIBLIOGRÁFIA:

Giorgio AGAMBEN, The Open, Man and Animal, ford. Kevin ATTELL, Stanford UP, Stanford, 2004.
ARANY Zsuzsanna, Kosztolányi Dezső élete, Osiris, Budapest, 2017.
ARISZTOTELÉSZ, Politika, bev., SIMON Endre, ford. SZABÓ Miklós, Gondolat, Budapest, 1968.
BALOGH Gergő, Identitás és differencia között. Állat az irodalomban: Kosztolányi Dezső kutyája, Studia Litteraria 2018/1–2.
Moritz BAßLER, Absolute Prosa, = Expressionistische Prosa, szerk. Walter FÄHNDERS, Bielefeld, 2001.
Gottfried BENN, Líraproblémák, Holmi, 1991/8.
Karen GLOY, Das Verständnis der Natur, II: Die Geschichte des ganzheitlichen Denkens, München, 1996.
Martin HEIDEGGER, A lét kérdéséhez = UŐ., Útjelzők, szerk. PONGRÁCZ Tibor, Osiris, Budapest, 2003.
Martin HEIDEGGER, A metafizika alapfogalmai, Osiris, Budapest, 2004.
Martin HEIDEGGER, Az igazság lényegéről = UŐ., „…költőien lakozik az ember…” – Válogatott írások, T-Twins – Pompeji, Budapest–Szeged, 1994.
Martin HEIDEGGER, Die Sprache [1950] = Martin HEIDEGGER, Gesamtausgabe, I, Abteilung: Veröffentlichte Schriften 1910–1976, Band 12: Unterwegs zur Sprache, Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, 1985. 
Martin HEIDEGGER, Hölderlin és a költészet lényege = UŐ., Magyarázatok Hölderlin költészetéhez, Latin Betűk, Debrecen, 1998. 
Martin HEIDEGGER, Lét és idő, Osiris, Budapest, 2007. 
Ernst JÜNGER, Über den Schmerz = UŐ., Sämtliche Werke, VII., Klett-Cotta, Stuttgart, 1980. 
Friedrich KITTLER, Optikai médiumok, Magyar Műhely, Budapest, 2005.
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Fájdalom, Alföld 2019/11.
LŐRINCZ Csongor, Nyelvi elszenvedések, nyelvi események – irodalom – antropológia = UŐ., Hallgatag hangolások, Ráció, Budapest, 2021.
Paul DE MAN, Olvasás és történelem, Budapest, Osiris, 2002.
Friedrich NIETZSCHE, Zur Genealogie der Moral = UŐ., Werke in drei Bänden, München, 1954.
Friedrich NIETZSCHE, A nem-morálisan felfogott igazságról és hazugságról, ford. TATÁR Sándor, Athenaeum, Budapest, 1992.
Helmuth PLESSNER, Gesammelte Schriften in zehn Bänden, IV: Die Stufen des Organischen und der Mensch, Einleitung in die philosophische Anthropologie, Suhrkamp, 2003. 
Helmuth PLESSNER, Macht Und Menschliche Natur = Gesammelte Schriften in zehn Bänden, V, Frühe philosophische Schriften, 1, Suhrkamp, 2003.
Erwin SCHRÖDINGER, Was ist ein Naturgesetz? Beiträge zum naturwissenschaftlichen Weltbild, 7. Auflage, Scientia Nova, Oldenbourg, 2012.
Gregor STREIM, Das Ende des Anthropozentrismus: Anthropologie und Geschichtskritik in der deutschen Literatur zwischen 1930 und 1950, De Gruyter, 2008.
SZILI Katalin, Kosztolányi a nyelvről, Magyar Nyelvőr 2009/1.