it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2025. év, 2. szám
201-228 oldal

Szerző:
Győri Orsolya
Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszék, főiskolai docens

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.2.03


Szerzői jog:
CC BY-SA

Adalékok a Mészöly-hatás történetéhez II. // Addenda to studies of the influence of Mészölys prose style II.


ABSZTRAKT:
E tanulmány folytatása a Mészöly Miklós poétikájának hatását a 80-as évek közepétől a jelenkorig terjedő prózafolyamatokat vizsgáló munkának. Ebben a részben a kutatás a Mészöly-prózához kötődő intertextuális kapcsolódásokra fókuszál, elsősorban Darvasi László Taligásában. E regényben ugyanis a Mészöly-próza sokrétű, tudatos intertextualizálódásának lehetünk tanúi. A könyv a Fakó foszlányok nagy esők évadján és a Sutting ezredes tündöklése című Mészöly-beszélyekkel folytat termékeny párbeszédet. A dolgozat körüljárja a – cselekményszövést, tematikus hálót is befolyásoló – paronímia- és homonímia-alapú paronomázia eseteit. Utóbbiban olyan szerkesztőelvet fedez fel, amely jelentősen hozzájárul a vizsgált szerzők szövegeinek lírizáltságához/átpoetizáltságához. Mind e költői logika, mind a történelmi események értelmezési lehetőségei kapcsán megidéződik a kombinatorikus, permutációra épülő szerkesztés művészi lehetősége, a nyelvi szimbolizáció problematikája. ***** This study is the second part of an examination of the influence of Mészöly Miklós prose style on narrative processes from the mid-80s up to now. This part of the study focuses on intertextual connections related to Mészölys prose, primarily in László Darvasis Taligas. In this novel, we see a conscious, multi-layered intertextualization of Mészölys prose. Darvasis book engages in a fruitful dialogue with two of Mészölys short stories: Fakó foszlányok nagy esők évadján and Sutting ezredes tündöklése. The study examines cases of paronymy- and homonymy-based paronomasia, which also influence the plot and thematic network. It also brings to light an organising principle in the second of Mészölys short stories that significantly contributes to the lyricization / re-poetization of the texts of the authors under examination. This poetic logic and the opportunities Darvasis and Mészölys works offer for alternative interpretations of historical events conjure up the artistic possibility of organising a text combinatorially, basing it on permutation, as well as the issue of linguistic symbolization.

BIBLIOGRÁFIA:

BAZSÁNYI Sándor, Haynau, Jókai, Mészöly. Egy szójáték margójára, Élet és Irodalom 2021. szeptember 3., 35., https://www.es.hu/cikk/2021-09-03/bazsanyi-sandor/haynau-jokai-meszoly.html  (Hozzáférés: 2025. 03. 31.)
Dr. BAKÓ Tihamér, Sorstörés. A trauma lélektana egy pszichoterapeuta szemszögéből, Psycho Art, Budapest, 2009.
DARVASI László, A könnymutatványosok legendája, Jelenkor, Pécs, 1999.
DARVASI László, Taligás, Magvető, Budapest, 2016. 
ECO, Umberto, A tökéletes nyelv keresése, ford. GÁL Judit ‒ KELEMEN János, Atlantisz, Budapest, 1998.
ECO, UMBERTO, Művészet és szépség a középkori esztétikában, ford. SZ. MÁRTON Ilona, Európa, Budapest, 2002.
ELEK Tibor, ,,A mondat emberből és akkor mindenből van” – Beszélgetés Darvasi Lászlóval, Bárka 2017/1., 15‒20.
GYŐRFFY Ákos, „Az ember többemeletes lény”. Interjú Darvasi Lászlóval, Könyvklub 2016. május 31–július 25., 7‒8.
GYŐRI Orsolya, A Fakó foszlányok nagy esők évadján elbeszéléstechnikájáról és intertextusairól, Literatura 2023/1., 60‒72.
GYŐRI Orsolya, A kulturális emlékezet működéséről, Irodalmi Magazin 2021/4., 19‒24.
GYŐRI Orsolya, Elbeszélésmód és téralakítás. A mészölyi „magyar Orlando” epikai princípiumainak átmenetiségéről, ELTE BTK, Doktori Disszertáció, 2009 = https://doktori.btk.elte.hu/phil/gyoriorsolya/diss.pdf 
KIS Tamás, A magyar katonai szleng szótára, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2008.
KORCSMÁROS Nándor, Károly-bakák, A. cs. és kir. 19. gyalogezred kiadása, 1917.
MARTON Éva, Arra való a világ, hogy szó legyen belőle. Beszélgetés Darvasi Lászlóval, https://revizoronline.com/beszelgetes-darvasi-laszloval/ (Hozzáférés: 2025. 03. 31).
MÁRTON László, Átkelés az üvegen, Jelenkor, Pécs, 1992.
MÁRTON László, Menedék, Magvető, Budapest, 1985.
MÁRTON László, Tudatalatti megálló, Holnap, Budapest, 1990.
MÉSZÖLY Miklós, A tágasság iskolája, Szépirodalmi, Budapest, 1993.
MÉSZÖLY Miklós, Bolond utazás, Jelenkor–Kalligram, Pécs, 2004.
MÉSZÖLY Miklós, A pille magánya, Jelenkor, Pécs, 1989.
MÉSZÖLY Miklós, A pille magánya, Jelenkor, Pécs, 2006.
MÉSZÖLY Miklós, Pannon töredék, Trikolor, Budapest, é. n.
MÉSZÖLY Miklós, Sutting ezredes tündöklése, Jelenkor‒Kalligram, Pécs‒Pozsony, 2003.
MÉSZÖLY Miklós, Volt egyszer egy Közép-Európa. Változatok a szép reménytelenségre, Magvető, Budapest, 1989.
Jan MUKAROVSKY, Szemiológia és esztétika, ford. BEKE Márton – BENYOVSZKY Krisztián, Kalligram, Pozsony, 2007.
NÉMETH Renáta, A *tɜrɜ : tɜlɜ tövek etimológiai összefüggéseiről = A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. , 2005. április 21–22., szerk. BÜKY László és Forgács Tamás, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2006, 110‒116.
P. SIMON Attila, Vér, szenvedés, halál, jogtörténet. Buda és Pest 1686 és 1708 közötti bírósági gyakorlatának jelentősége Mészöly Miklós prózájában, Jelenkor 2021/1., 48‒55.
SZÁZ Pál, Ádám és a Gólem. A Haszid Szekvenciák teremtésmotívumai a zsidó hagyomány tükrében, Studia Litteraria 2016/1–2., 126‒143.
SZÁZ Pál, „Haszid vérző Kisjézuska”. Kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben, Kijárat, Budapest, 2020.
SZOLLÁTH Dávid, Korlátozott Mágia, (Darvasi László: Taligás), Műút 2017/1., 74–78. 
UNGVÁRI Tamás, A Gólem és a prágai rabbi – Okkultizmus, hermetizmus, kabbala, Scolar, Budapest, 2019.
URBANIK Tímea, Prózazsilipek. Intratextualitás Mészöly Miklós prózájában, Juhász Gyula Felsőoktatási, Szeged, 2022.
VAJNA Károly, Hazai régi büntetések I‒II., [k. n], Budapest, 1906 és 1907.