it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2025. év, 2. szám
169-199 oldal

Szerző:
Ortmann Anna
MNMKK – Petőfi Irodalmi Múzeum, múzeumi munkatárs

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.2.02


Szerzői jog:
CC BY-SA

Intermediális szempontok Gulácsy Lajos NaConxypanban hull a hó című festménye értelmezéstörténetéhez // Intermedial Perspectives on the Interpretative History of Lajos Gulácsys Painting Snowfall in NaConxypan


ABSZTRAKT:
A tanulmány Gulácsy Lajos NaConxypanban hull a hó címen ismertté vált festményének elő- és utóéletét vizsgálja, és ennek során bemutatja, hogy a festmény eredeti címe (Egynapos hó) hogyan változott át a festő halála után NaConxypanban hull a hóra, és ennek milyen értelmezéstörténeti következményei lettek. A dolgozat két nagy szerkezeti egységből épül fel. Az első rész körvonalazza a századfordulónak azt a művészeti miliőjét, amelyhez Gulácsy is tartozott, majd bemutatja, miként született Gulácsy egy feledésbe merült, Az egynapos hó című novellájából életművének egyik leghíresebb, ikonikus festménye, illetve egy másik – a novellával együtt szintén feledésbe merült – Úton az egynapos hóban című képe. A novellát érzéktörténeti (history of senses) szempontból dekonstruálom, majd így vetem össze a hozzá készült festményekkel. E három mű együttes olvasatát korábban még nem végezte el a szakirodalom. A második rész a tárgyalt kép utóéletét mutatja be. Elsőként végigkísérem azt a kanonizációs folyamatot, amely során az utókor címadása rögzült, és megszületett a NaConxypanban hull a hó cím a festményhez, majd ennek irodalmi recepciójára térek át. Amellett érvelek, hogy a felsorakoztatott irodalmi munkák megszületése az új képcím köztudatbéli rögzülésének köszönhető. A kép történetének és recepciójának ez az új tanulsága revelatív lehet a művészet- és irodalomtörténet kanonizációs folyamatainak működése szempontjából, és egyúttal rámutat a műhöz kapcsolódó intermediális jelenségekre, bemutatja a köré szerveződő különböző, egymásra ható művészeti alkotások hálózatát, ahol a vizualitás és az irodalom folytonos dialógusával, összeszövődésével találkozhatunk. ***** The study examines the prehistory and afterlife of Lajos Gulácsys painting, which has become known under the title Snowfall in NaConxypan. I argue that the widely known title of the painting is not authentic, and I analyse its inspiration in a short story of Gulácsy. The paper is structured in two major sections. The first part outlines the artistic milieu of the turn of the century, which Gulácsy belonged to. Therefore, it explores how one of his most famous, iconic paintings, and another lesser known one, entitled On the Road in the One-Day Snow emerged from a little known short story of his, The One-Day Snow. I deconstruct the short story based on its sensory elements and then compare it to the paintings created in relation to it. These three works have not previously been examined together in scholarship. The second part examines the literary afterlife of the painting. First, I show the canonization process through which the later title was established, solidifying Snowfall in NaConxypan as the title of the painting. Then, I discuss its literary reception, arguing that the great literary influence of the painting is a consequence of the widespread recognition of the new, unauthentic title. This new insight into the history and reception of the painting can reveal important aspects of the canonization processes in art and literary history. It highlights the intermedial phenomena associated with the work and presents the network of various interconnected artistic creations that have formed around it, where the continuous dialogue and intertwining of visuality and literature can be observed.

BIBLIOGRÁFIA:

BAKAI Anna, Gulácsy-kiállítás: szenvedélyes, őszinte művészet, stíluscímkék nélkül, Magyar Krónika 2023. április 2. https://kronika.hu/cikk/gulacsy-kiallitas-szenvedelyes-oszinte-muveszet-stiluscimkek-nelkul/
BELLÁK Gábor, Történet nélkül. A Gulácsy-képek története = Gulácsy. NaConxypan hercege kiállítási katalógus, szerk. BELLÁK Gábor – PLESZNIVY Edit, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2023, 27–43.
BOGNÁR Zsuzsa, Eisler Mihály József és társai. Lukács György szellemi vonzásköre a Pester Lloydban (1907–1914), Magyar Könyvszemle 1999/1., 46–64.
BOZSOKI Petra, Megénekelt Gulácsy-képek. Weöres Sándor Dalok Naconxypan-ból című verséről, Jelenkor 2013/7–8., 800–806.
CSÉVE Anna, Lirizálódás mint összművészeti jelenség a századfordulón = Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón (1880–1914), szerk. PALKÓ Gábor, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012, 55–65.
David HOWES, Introduction. Empire of the Senses = Empire of the Senses. The Sensual Culture Reader, szerk. UŐ., Routledge, New York, 2020, 1–17.
DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 1995.
EISEMANN György, A szépség mágiája, Új Művészet 1991. július 1., 65–66.
EISLER Mihály József, Gulácsy Lajos, Magyar Művészet 1933/9., 65–70.
GELLÉR Katalin, Ködlovagok, maszkok, fantázialények = Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón (1880–1914), szerk. PALKÓ Gábor, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012, 39–53.
Georg SIMMEL, A nagyváros és a szellemi élet, ford. BERÉNYI Gábor = UŐ., Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, szerk. SZANISZLÓ Ákos, Novissima, Budapest, 2001, 223–231.
Gottfried BOEHM, A képi értelem és az érzékszervek, ford. POPRÁDY Judit = Kép, fenomén, valóság, szerk. BACSÓ Béla, Kijárat, Budapest, 1997, 242–253.
Gottfried BOEHM, Die Wiederkehr der Bilder = Was ist ein Bild?, szerk. UŐ., Wilhelm Fink, München, 2006, 11–38.
GULÁCSY Lajos, Tűnődés, Egyetemi Lapok 1909. október 28., 3–4. 
GULÁCSY Lajos, Az egynapos hó, Egyetemi Lapok 1910. március 15., 3–5. 
GULÁCSY Lajos, A virágünnep vége, Szépirodalmi, Budapest, 1989.
Gulácsy Lajos-hagyaték, OSZK Kézirattár, Fond 124/7.
GYARMATI Krisztina, Az esztéta modernség etikai alapkérdéseihez való visszatérés Gulácsy Lajos Pauline Holseeljében = Változatok a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról, szerk. GINTLI Tibor, Anonymus, Budapest, 2001, 99–106.
GYŐRFFY Gabriella, Gulácsy Lajos: A virágünnep vége = Változatok a modernitásra, 107–117.
HALASI Andor, Aurélia megszólal, Egyetemi Lapok 1909. október 28., 4.
HINDY Zoltán, Hirek, Egyetemi Lapok 1909. november 25., 7–12.
Horst BREDEKAMP, Fordulópontok. Az iconic turn ismertetőjegyei és igényei, ford. KÉKESI Zoltán = A kép a médiaművészet korában, szerk. NAGY Edina, LHarmattan, Budapest, 2006, 11–24.
István Király Múzeum közleményei. D sorozat 47. sz., 1966.
JÁGER-PÉTER Mónika, A kép érzéki értelme, Erdélyi Múzeum 2014/3., 1–11.
JUHÁSZ Gyula, A szépség betege, Magyarság 1925. február 1., 10–11.
KÁRPÁTI Aurél, A M.I.É.N.K. kiállítása, Egyetemi Lapok 1909. március 15., 11–12.
KÁRPÁTI Aurél, Arnolan halála, Egyetemi Lapok 1909. október 28., 5.
Keleti Artúr-hagyaték, OSZK Kézirattár, Fond 117/42/I.
KIS Tibor, Százmillió-közeli Gulácsy-rekord, Népszabadság 2002. december 9., 12.
LÉNÁRT Tamás, A szó-kép probléma és a technikai médiumok, Alföld 2010/5., 97–107.
MAROSVÖLGYI Gábor, Gulácsy Lajos, Mundus Magyar Egyetemi, Budapest, 2008.
Média- és kultúratudomány. Kézikönyv, szerk. KRICSFALUSI Beatrix – KULCSÁR SZABÓ Ernő – MOLNÁR Gábor Tamás – TAMÁS Ábel, Ráció, Budapest, 2018.
MILIÁN Orsolya, A festészet elbeszélései: egy művészettörténeti narratológia felé = Új elméletek a narratológiában, szerk. SZABÓ Erzsébet, Grimm, Szeged, 2010, 165–198.
MOLNOS Péter, Nakonxypánban hull a hó, Kieselbach Galéria és Aukciós ház weboldala. https://www.kieselbach.hu/alkotas/nakonxipanban-hull-a-ho-_egynapos-ho__-1910-korul_912 
MOLNOS Péter, Úton az egynapos hóban, Kieselbach Galéria és Aukciós ház weboldala. https://www.kieselbach.hu/alkotas/uton-az-egynapos-hoban_-1910-korul_19555 
Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, Gulácsy Lajos Kálmán és Liebl Ervin festőművészek hagyatéki kiállításának katalógusa, 1936.
PALKÓ Gábor, Előszó = Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón (1880--1914), szerk. UŐ., Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012, 9–13.
PÉTER László, Gulácsy Lajosnak. Versmagyarázat, Tiszatáj 2003/4., 23–46.
Susan STEWART, Remembering the Senses = Empire of the Senses, 59–67.
SZABADI Judit, Előszó = GULÁCSY, A virágünnep vége, Szépirodalmi, Budapest, 1989.
SZALMA Judit, Havazás a vásznon és a szövegtérben = Ingenia Hungarica II., szerk. HORVÁTH László, ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2016, 271–284.
SZIGETI Lajos Sándor, Úton Nakonxipánba, Tiszatáj 1992/5., 43–52.
SZÍJ Béla, Gulácsy Lajos, Corvina, Budapest, 1979.
TAKÁCS Gábor, Műgyűjtők Magyarországon. A 18. század végétől a 21. század elejéig, Kieselbach Galéria, Budapest, 2012.
TORNAI Xénia, NaConxypanban hull a hó. Versek, Napút Online 2024. január 10. http://www.naputonline.hu/2024/01/10/tornai-xenia-naconxypanban-hull-a-ho-versek/ 
VARGA Júlia, Politikai küzdelmek a századfordulón a Budapesti Egyetemi Körben (1888–1899), Gerundium 2018/2., 78–89. 
VASY Géza, Kormos István, Balassi, Budapest, 2002, 38.
W. J. T. MITCHELL, Mi a kép?, ford. SZÉCSÉNYI Endre = Kép, fenomén, valóság, szerk. BACSÓ Béla, Kijárat, Budapest, 1997, 338–369.
W. J. T. MITCHELL, The Pictorial Turn, Artforum 1992/3., 89–94.
Willibald SAUERLÄNDER, Iconic turn? Egy szó az ikonoklazmusért, ford. GAÁL Tekla = A kép a médiaművészet korában, szerk. NAGY Edina, LHarmattan, Budapest, 2006, 123–145.