it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2025. év, 1. szám
89-115 oldal

Szerző:
Győri Orsolya
Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszék, főiskolai docens. E-mail: gyori.orsolyacsilla@tpfk.hu. ORCID: 0009-0000-2902-0492

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.1.04


Szerzői jog:
CC BY-SA

Adalékok a Mészöly-próza hatástörténetéhez // Addenda to studies of the influence of Mészöly’s prose style

Az elbeszélői tudat küszöbpozíciói // Thresholds of the narrative consciousness and intertextuality


ABSZTRAKT:
E tanulmány Mészöly Miklós poétikájának hatását vizsgálja a nyolcvanas évek közepétől a jelenkorig terjedő prózafolyamatokra. A dolgozat első fele a Mészöly Bolond utazásában megfigyelhető narratív formákat tárgyalja, különös tekintettel a halott szereplő-elbeszélői öntudatra. A halott öntudat – amelyben egyesül az elbeszélő karakter halál- és élettapasztalata – képes reprezentálni az elme összes területét (a külső világ elemeit – a karakter belső mentális életét; az emlékképeket, a múltbeli érzékelés benyomásait – az elvesztett jövő álmait). Ezzel összefüggésben megvizsgálom az időtlenné vált, térbeliesített átmeneti tudatformák megjelenítésének szövegszerű fogásait is (az „egyetemes én” alakulatát, a traumatizált karakterek narratív viszonyait). Ezt követően a tanulmány második fele rámutat Márton László korai regényeinek (Menedék, Tudatalatti megálló, Átkelés az üvegen) a mészölyi megoldásokhoz igen hasonlító narratív gesztusaira: az élet és a halál közötti fokozatokra, a szétszálazódó én-részek „túlvilági” egyesülésének lehetőségeire – a két szerző poétikai rokonságát hangsúlyozva, mérlegelve. ***** This paper investigates the impact of Mészöly Miklós’ prose style on narrative processes from the mid-80s up to now. The first part of the study discusses the narrative forms of Mészöly’s Bolond utazás [Crazy Travel], focusing particularly on the consciousness of the dead narrator-character. The dead person’s consciousness – in which the narrator-character’s experiences of both life and death are united – is capable of presenting every region of the mind: elements of the outer world; the inner life of characters; visual and sensory impressions from the past and dreams of a future that has been lost. I examine how these forms of consciousness, which are now transitional and located in space but exist beyond time, appear in the text (the development of the ‘universal self’ and narrative relations between traumatized characters). The second part of the study goes on to point out corresponding gestures in László Márton’s early novels (Menedék [Refuge], Tudatalatti megálló [Unconscious Halt], Átkelés az üvegen [Crossing the Glass]) – the stages between life and death, the possibilities of a reunion of the divergent parts of the self in the ‘afterlife,’ – while also weighing up and stressing the stylistic kinship of these two authors.

KULCSSZAVAK:
Mézöly Miklós, Márton László, Átkelés az üvegen, Menedék, Tudatalatti megálló

BIBLIOGRÁFIA:

Roland BARTHES, Egy Edgar Poe-mese textuális elemzése, ford. Z. VARGA Zoltán = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, szerk. BÓKAY Antal – VILCSEK Béla – SZAMOSI Gertrud – SÁRI László, Osiris, Budapest, 2002, 137–153. 
BENGI László, Tudat, fantasztikus, identitás. Márton László Tudatalatti megálló című kisregényéről, Bárka 2009/3., 59–64.
Umberto ECO, Széljegyzetek A rózsa nevéhez = UŐ., A rózsa neve, Európa, Budapest, 1998, 599–600.
Nicolaus CUSANUS, Az együgyű ember és a bölcsesség, Farkas Lőrinc Imre, Budapest, 2001.
FÓNAGY Iván, A mágia és a titkos tudományok története, Pallas Antikvárium, Budapest, 1999, 204–211.
GYŐRI Orsolya, A Fakó foszlányok nagy esők évadján elbeszéléstechnikájáról és intertextusairól, Literatura 2023/1., 60–73. DOI: 10.57227/Liter.2023.1.4
GYŐRI Orsolya, Corpusok másvilága. Márton László: A követjárás nehézségei, Jelenkor 2004/4., 446–455.
HÁRS György Péter, Mit nem tud a tudattalan?, Filozófiai Szemle 2018/3., 67–82.
HORVÁTH Géza, A lehetségestől a valóságosig. Tanulmányok a német irodalom, kultúra és a műfordítás köréből, L’ Harmattan, Budapest, 2022, 47–57. DOI: 10.56037/978-963-414-974-7
Dr. IRMÉDI MOLNÁR László, Térképalkotás, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1970, 30–32.
KAPPANYOS András, A temető retorikája = UŐ,. Hová tűnt a huszadik század?, Balassi, Budapest, 2013, 182–198,
KLINGHAMMER István – PAPP-VÁRY Árpád, Földünk tükre a térkép, Budapest, Gondolat, 1983, 37–41, 
Bessel van der KOLK, A test mindent számontart. Az agy, az elme és a test szerepe a traumafeldolgozásban, ford. KÓS Judit, Ursus Libris, Budapest, 2020.
MÁRTON László, Átkelés az üvegen, Jelenkor, Pécs, 1992.
MÁRTON László, Menedék, Magvető, Budapest, 1985.
MÁRTON László, Tudatalatti megálló, Holnap, Budapest, 1990.
MÉSZÖLY Miklós, A pille magánya, Jelenkor, Pécs, 1989.
MÉSZÖLY Miklós, Bolond utazás, Híd 1978/1., 3–16.
MÉSZÖLY Miklós, Bolond utazás, Jelenkor–Kalligram, Pécs, 2004.
MÉSZÖLY Miklós, Műhelynaplók, Kalligram, Pozsony, 2007.
MÉSZÖLY Miklós, Párbeszédkísérlet. A kérdező: Szigeti László, Kalligram, Pozsony, 1999.
NÁDAS Péter, Antiromantikus, szuperszemélyes, éntelen, antinacionalista patrióta, Élet és Irodalom 2001/3. január 19.
NÁDAS Péter, Magyar misztikus = PÁLYI András, Éltem. Másutt. Túl., Kalligram, Pozsony, 1996, 239–245.
PELLE János, Lelkek iránytűje. Dokumentumregény a szellemek világáról, Minerva, Budapest, 2018.
POLCZ Alaine, Együtt – A halálban és a gyászban, Kharón 1997/1., 33–49.
P. SIMON Attila, Közelítés és távolodás, Literatura 2022/3., 269–284. DOI: 10.57227/Liter.2022.3.2
SÉRA-FERENCZ Anna, A fokalizáció kísérteties materialitása, doktori disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2011. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1328/dissertacio_sera_ferencz_anna.pdf (Hozzáférés: 2025. március 29.)
SZÁSZ Pál, A tizedik kapu. A haszidizmus hatása a magyar irodalomra, Kalligram, Budapest, 2022.
SZOLLÁTH Dávid, Mészöly Miklós. Monográfia, Jelenkor, Budapest, 2020.
Szorongatott idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése 1955–1997, szerk. HERNÁDI Mária – URBANIK Tímea, Jelenkor, Budapest, 2021.
URBANIK Tímea, Prózazsilipek. Intratextualitás Mészöly Miklós prózájában, Juhász Gyula Felsőoktatási, Szeged, 2022. DOI: 10.14232/jgyk.ut.2022
UTASI Csaba, Jelentéktelen körülmények jelentősége. A Bolond utazás, Hungarológiai Közlemények 1995/1–2., 48–53.