Szerzői jog:
CC BY-SA
ABSZTRAKT:
A Kiss József által szerkesztett A Hét (1890–1924) a modern irodalom sajtóorgánumaként prezentálta magát
a 19. század végén. A főszerkesztő a „Heti posta” rovatban a lap olvasóival és szerzőivel nyilvánosan kommunikálva
fogalmazta meg poétikai elvárásait. A szerkesztői üzenetekben használt kritikai szótár ismeretében válik egyértelművé, hogyan képzelte el Kiss József az új, magát modernnek valló költészetet. A tanulmány Kiss poétikai
reflexióinak egyik központi fogalmával, a hangulattal foglalkozik. A „hangulatköltészet” jelentésének átalakulását
vizsgálja, figyelembe véve annak magyar- és világirodalmi kontextusait, valamint Kissnek a formáról és a költői
nyelvről vallott nézeteit. A Hét által modernként bemutatott, mára feledésbe merült költő, Szalay Fruzina Hintán
című versének értelmezése esettanulmányként szolgál. Arra mutat rá, hogyan olvasható A Hét líraanyaga a korábbi,
biedermeier költői világtól és a 20. század eleji poétikáktól egyaránt eltérő, sajátosan századvégi költészetfelfogás
felől, különösen a hangulat századvégi fogalmának tükrében.
KULCSSZAVAK:
Kiss József , magyar- és világirodalmi kontextusai, Szalay Fruzina
Ambrus Zoltán levelezése, s. a. r. FALLENBRÜCHL Zoltán, Akadémiai, Budapest, 1963.
Aaron SCHAFFER, The Genres of Parnassian Poetry: A Study of the Parnassian Minors, The John Hopkins Press, Baltimore, Maryland, 1944.
Anatole FRANCE, La Vie littéraire, IV., Calmann-Lévy, Paris, 1921.
Anatole FRANCE, Az irodalmi élet, ford. BENEDEK Marcell, Révai, Budapest, 1920.
Angela BROWN, A Brief History of Arnold Schönberg’s Brettl-Lieder = Fin de Siécle. 19th and 20th Century Comparisons and Perspectives, szerk. Jürgen KLEIST, Bruce A. BUTTERFIELD, Plattsburgh Studies in the Humanities, Vienna, 1996.
Angelina LEIGHTON, On Form. Poetry, aestheticism, and the Legacy of a Word, Oxford, New York, Oxford University Press, 2007. DOI: 10.1093/oso/9780199290604.001.0001
BEDNANICS Gábor, Kerülőutak és zsákutcák. A modern magyar líra kezdetei, Ráció, Budapest, 2009.
Birgit BREIDENBACH, Aesthetic and Philosophical Reflections on Mood. Stimmung and Modernity, Routhledge Studies in Twentieth-Century Literature, Routledge, New York, 2020. DOI: 10.4324/9780429296574
Burkhard MEYER-SICKENDIEK, Zur Kategorie der Stimmungslyrik im 19. Jahrhundert = Handbuch Literatur und Emotionen, szerk. Martin VON KOPPENFELS, Cornelia ZUMBUSCH, De Gruyter, Berlin, 2016. DOI: 10.1515/9783110303247-017
Charles BAUDELAIRE, A modern élet festője, ford. CSORBA Géza = Charles Baudelaire válogatott művészeti írásai, szerk. VAYER Lajos, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1964.
David WELLBERY, Stimmung, ford. Rebecca POHL, New Formations 2018/93., 6–45. DOI: 10.3898/NEWF:93.02.2017
DEDE Franciska, „Szerzők a lámpa előtt” A Hét és az Új Idők szerzői 1895–1900, ItK 2005/2–3., 287–312.
DERSI Tamás, Századvégi üzenet. Sajtótörténeti tanulmányok, Szépirodalmi, Budapest, 1973.
ERDÉLYI Ilona, A Junges Deutschland és az Ifjú Magyarország = UŐ., Az Ifjú Magyarország és Kazinczy Gábor, Akadémiai, Budapest, 1965 (Irodalomtörténeti füzetek 48.).
A Hét I–II. (Politikai és irodalmi szemle 1890–1907) Válogatás, szerk. FÁBRI Anna – STEINERT Ágota, Magvető, Budapest, 1978.
Friedrich NIETZSCHE, Ueber Stimmungen [1864] = UŐ, Frühe Schriften II., szerk. Hans Joachim METTE, Beck, Munich, 1994.
Gerhard THONHAUSER, Beyond Mood and Atmosphere: a Conceptual History of the Term Stimmung, Philosophia 49, 2021/3. DOI: 10.1007/s11406-020-00290-7
Hans Ulrich GUMBRECHT, Hangulatokat olvasni. Hogyan gondolhatjuk el az irodalom valóságát napjainkban?, ford. CSÉCSEI Dorottya, Prae 2013/55., 9–25.
Hans-Georg GADAMER, Az „eminens” szöveg és igazsága [1986], ford. TALLÁR Ferenc = UŐ, A szép aktualitása, szerk. BACSÓ Béla, T-Twins, Budapest, 1994.
HÁSZ-FEHÉR Katalin, A kulturális tájékozódás természetrajza és a Plevna nemzetiségi kontextusa = UŐ, „...hogy Kegyed észre nem vette, csodálom...”: Arany János és a filológiai perspektíva. Tanulmányok, Kortárs, Budapest, 2019, 372–373, 766. lábjegyzet.
Jonathan CULLER, Theory of the Lyric, Harvard University Press, Cambridge, 2015. DOI: 10.4159/9780674425781
Kiss József és kerek asztala, szerk. KISS Géza, Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, Budapest, 1934.
KOMLÓS Aladár, A magyar költészet Petőfitől Adyig, Gondolat, Budapest, 1980.
KOSZTOLÁNCZY Tibor, A fiatal Osvát Ernő¸ Universitas, Budapest, 2009.
KÖVÉR György, A tiszaeszlári dráma – Társadalomtörténeti látószögek, Osiris, Budapest, 2011.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, Tapasztalat és hangoltság = UŐ, Költészet és korszakküszöb. Klasszikusok a modernség fordulópontján, Akadémiai, Budapest, 2018. DOI: 10.1556/9789634543091
LENGYEL András, „Minden forradalom elfeledi megindítóit”. Ignotus és A Hét alapozó közös másfél évtizedéről = UŐ., Irodalom és modernizáció – kollíziós szerkezetben, Quintus, Szeged, 2017,.
Linda HUGHES, What the Wellesley Index Left Out: Why Poetry Matters to Periodical Studies, Victorian Periodicals Review 2007/2. DOI: 10.1353/vpr.2007.0034
LUKÁCSI András, Megrovási kalandok, avagy néhány okosbolond költő = UŐ, Kiment a ház az ablakon… (Költészet és játék), Gondolat, Budapest, 1981.
Marianne VAN REMOORTEL, Women, Work and the Victorian Periodical. Living by the Press, Palgrave Macmillan, Basingstoke, 2015. DOI: 10.1057/9781137435996
Marion THAIN, Poetry = The Cambridge Companion to the Fin de Siécle, szerk. Gail MARSHALL, Cambridge University Press, Cambridge, 2007. DOI: 10.1017/CCOL9780521850636.013
NÉMETH G. Béla, A személyiség mint értékcél a századvég magyar lírájában = UŐ, Századutóról – századelőről. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, Magvető, Budapest, 1985.
PAPP Viktor, Fösvény és tékozló dzsentrik? Egy Somogy megyei nemesi família története a 19. században, Aetas 2020/1.
Paul BÖCKMANN, Formensprache, Studien zur Literarasthetik und Dichtungsinterpretation, Hoffmann und Campe, Darmstadt, 1966.
Pierre BOURDIEU, A művészet szabályai. Az irodalmi mező genezise és struktúrája, ford. SEREGI Tamás, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, 2013.
RÁBA György, A szép hűtlenek, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai¸ Akadémiai, Budapest, 1969 (Irodalomtörténeti könyvtár 23.).
Raul CHÉLARD, La Hongrie Contemporaine, J. Kugelmann, Paris, 1891.
Robert F. BYRNES, The French Publishing Industry and Its Crisis in the 1890`s, The Journal of Modern History, 1951/3. DOI: 10.1086/237428
S. VARGA Pál, A gondviseléstől a vitalizmusig (A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében), Csokonai Könyvtár (Bibliotheca Studiorum Litterarium), Debrecen, 1994.
Stanley CORNGOLD, Nietzsche’s Moods, Studies in Romanticism 1990/26. DOI: 10.2307/25600822
SZALAY Fruzina, Egy marék virág, Athenaeum, Budapest, 1898.
SZALAY Fruzina, Versek, Singer és Wolfner, Budapest, 1894.
SZÉLES Klára, Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra, Akadémiai, Budapest, 1976.
SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái, 12. kötet, Hornyánszky Viktor Akad. Könyvkereskedés, Budapest, 1908.
TAMÁS Anna, Az Életképek 1846–1848, Akadémiai, Budapest, 1970 (Irodalomtörténeti füzetek 68.).
Új magyar etimológiai szótár, szerk. GERSTNER Károly, MTA Nyelvtudományi Intézet–ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2011–2022.
UJVÁRI Hedvig, „Csak bátorság, kitartás és akarat!” Adalékok Kiss József vándoréveihez a Max Nordauval folytatott levelezés alapján, ItK 2021/1., 83–102.