it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2026. év, 1. szám
51–73 oldal

Szerző:
Balogh Gergő
Szegedi Tudományegyetem, Magyar Irodalmi Tanszék egyetemi adjunktus balogh.gergo.03@szte.hu ORCID 0000-0002-6513-4371

PDF


DOI:
10.62615/It.2026.1.02


Szerzői jog:

A modern magyar szerelmi költészet „antihumanista” modelljéhez

Századfordulós előzmények (Ady Endre, Erdős Renée és Ignotus Hugó)


ABSZTRAKT:
A nyugati modernitásban a másikhoz való költői odafordulás ambivalenciája abban áll, hogy a szubjektivitás szerkezetének viszonyában, mint Jean-Luc Nancy megállapítja A Finite Thinking című, 2003-as könyvében, a szerelem „egyszerre a beteljesülés ígérete – egy ígéret, amely folyton eltűnik – és a mindig a küszöbön álló felbomlás fenyegetése”. A szerelmi költészet nyelvi magatartásformáinak heterogenitása, összetettsége és ellentmondásossága, amelynek tematizációja az irodalmi modernség jellegadó tulajdonságának tekinthető, nem csupán a szubjektivitás kiteljesedésének a szerelemben megélhető romantikus ideológiáját, hanem ennek összeomlását, a szerelem mint az én-re leselkedő és – a társadalmi modernitásban egyre radikálisabban felértékelődő individualitás szellemében – éppen ezért kezelendő veszély koncepcióját is magában foglalja. Azok a versek, amelyek a másik megszólítását nem a vallási emlékezetű elfogódottság hangján, vagyis a vallomás, a könyörgés, az ima és a dicsőítés aktusait működtetve, hanem a parancs, az átok, a fenyegetés stb. beszédtetteit (is) mozgósítva, erőszakos aktusok kíséretében hajtják végre, és ezáltal kísérletet tesznek a megszólítotthoz fűződő politikai viszony módosítására, lényegileg konfigurálják újra a szerelmi megnyilatkozás klasszikus struktúráját. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy a modern szerelmi költészet „antihumanista” szólamának irodalomtörténeti kérdéséhez szóljak hozzá, annak századfordulós előzményeit, közelebbről Ady Endre, Erdős Renée és Ignotus Hugó szerelmi líráját elemezve. ///// In Western modernity, the ambivalence of poetic devotion to the other lies in the fact that, as Jean-Luc Nancy states in his 2003 book A Finite Thinking, love is “both the promise of fulfillment—a promise that constantly disappears—and the threat of imminent disintegration.” The heterogeneity, complexity, and contradictions of the linguistic forms of love poetry, the thematization of which can be considered a characteristic feature of literary modernity, encompass not only the romantic ideology of the fulfillment of subjectivity in love, but also its collapse – the concept of love as a danger that must be dealt with in the spirit of individuality, something which is increasingly radicalized in social modernity. Poems that address the other not in a tone of religious reverence, that is, through acts of confession, supplication, prayer, and praise, but through commands, curses, threats, etc., accompanied by acts of violence, thereby attempting to modify the political relationship with the addressee, essentially reconfigure the classic structure of the declaration of love. In my study, I attempt to address the literary-historical question of the “anti-humanist” tone of modern love poetry by analyzing its turn-of-the-century precursors, specifically the love poetry of Ady Endre, Erdős Renée, and Ignotus Hugó.

BIBLIOGRÁFIA:

Ady Endre, Összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok. VII., s. a. r. Kispéter András – Varga József, Akadémiai, Budapest, 1968.

Ady Endre, Összes versei, a szöv, gond. és a jegyz. összeáll. Láng József – Schweitzer Pál, Szépirodalmi, Budapest, 1977.

Angyalosi Gergely, Ignotus-tanulmányok. Közelítések az „impresszionista” kritika problémájához, Universitas, Budapest, 2007.

Babits Mihály, Esszék, tanulmányok I., Szépirodalmi, Budapest, 1978.

Balogh Gergő, Irodalomontológia. A későmodernség költészettörténeti paradigmája Kulcsár Szabó Ernő munkásságában = Hatástörténések. Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 70. születésnapjára, szerk. Bónus Tibor és mások, Ráció, Budapest, 2020, 114–126.

Balogh Gergő, Pilinszky János szerelemi költészetéről, Alföld 2022/6, 90–105.

Balogh Gergő, Szerelem, szexualitás és házasság modern viszonya Magyarországon a századforduló tanácsadó könyveinek, lexikonjainak és iskolai tankönyveinek perspektívájából, Irodalomtörténet 2024/1, 24–44.

Balogh Gergő, A magyar szerelmi költészet klasszikus modelljéről = „Hová e gondolatvezér mulatni vissza-visszatér”. Tanulmányok a 70 éves S. Varga Pál köszöntésére, szerk. Bényei Péter és mások, Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2025, 97–106.

Bednanics Gábor, „Nem vagyok, aki vagyok”. A szubjektum megképződése és az önazonosság Ady Endre költészetében = Tanulmányok Ady Endréről, szerk. Kabdebó Lóránt és mások, Anonymus, Budapest, 1999, 84–96.

Bednanics Gábor, Kerülőutak és zsákutcák. A modern magyar líra kezdetei, Ráció, Budapest, 2009.

Bednanics Gábor, A századvég és a modernség. Ady indulása és a költészettörténeti folytonosság, Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Litterarum [„Félig mély csönd és félig lárma” – Ady Endre 100], XXIV, 11–19.

Hans Blumenberg, A korszakfogalom korszakai, ford. Török Ervin, Helikon 2000/3, 303–323.

Bori Imre, A magyar irodalom modern irányai I. Kezdetek. A folytatás. Szimbolizmus I., Forum, h. n., 1989.

Császtvay Tünde, „Befűtött földi kis paradicsom”, Somogy 2020/3, 3–14.

Erdős Renée, Versek, Révai Kiadás, Budapest, é. n.

Halász Gábor, Válogatott írásai, Magvető, Bp., 1977.

Herczeg Ákos, Visszatérés a nyelvbe. Én-formációk Ady Endre költészetében, Alföld Alapítvány – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2021.

Horváth János, Irodalomtörténeti és kritikai munkái V., szerk. Korompay H. János – Korompay Klára, Osiris, Budapest, 2009.

Ignotus, A Slemíl keservei, Grill Károly, Budapest, 1891.

Ignotus, Versek, Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1895.

Ignotus verseiből, Nyugat, Budapest, 1918.

Ignotus, Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért, Magvető, Budapest, 1985.

Kádár Judit, A „zseniális poétalány”. Erdős Renée szubverzív lírájáról, Alföld 2001/6, 57–67.

Kenyeres Zoltán, Ady, Hungarovox, Budapest, 2019.

Király István, Ady Endre I., Magvető, Budapest, 1970.

Kisujfalusi Ödön, Erdős Renée, Huszadik Század 1903/1, 243–246.

Korompay H. János, Műfordítás és líraszemlélet. Egy félszázad magyar Baudelaire-értelmezései, Akadémiai, Budapest, 1988.

Kosztolánczy Tibor, A Slemíl keservei. Ignotus indulása = Pillanatkép a hazai irodalomtudományról, szerk. Kenyeres Zoltán – Gintli Tibor, Anonymus, Budapest, 2002, 108–115.

Kosztolányi Dezső, Tükörfolyosó. Magyar írókról, szerk. és a jegyz. kész. Réz Pál, Osiris, Budapest, 2004.

Kovács Jenő, Erdős Renée, Magyar Geniusz 1902/51, 827–828.

Kulcsár Szabó Ernő, Az „én” utópiája és létesülése. Ady Endre avagy egy hatástörténeti metalepszis nyomában = Tanulmányok Ady Endréről, szerk. Kabdebó Lóránt és mások,

Anonymus, Budapest, 1999, 9–27.

Kulcsár Szabó Ernő, Megkülönböztetések. Médium és jelentés az irodalmi modernségben, Akadémiai, Budapest, 2010.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Kalligram, h. n., 2007.

Kun András, A lírai modernség változása a Nyugat-korszak előestjén, Studia Litteraria 1975, 113–129.

Lengyel András, Ignotus Hugó-tanulmányok. Modernizáció a pallérozódás és a barbarizálódás sodrában, Múlt és Jövő, h. n., 2020.

Lőrincz Csongor, A költészet konstellációi. Adalékok a modern líra történetéhez és elméletéhez, Ráció, Budapest, 2007.

Jean-Luc Nancy, A Finite Th inking, szerk. Simon Sparks, Stanford UP, Stanford, 2003.

Parti Nagy Lajos, Esti kréta, Jelenkor, Pécs, 2000.

Poètes Hungrois. Poesies Magyares de Petöfi , Arany, Tompa, Gyulay, Josef Kiss, Jules de Reviczky, Bartók, Szabolcska, Vajda, Ignotus, Ábbrányi, Koloman de Tóth, Minka de Czóbel, etc., etc., összegyűjtötte Melchior de Polignac, Paul Ollendorff , Paris, 1896.

Polcz Alaine, Befejezhetetlen. Könyv a szerelemről, összeállította Ablonczy Anna, Jelenkor, Pécs, 2009.

Jan Philipp Reemtsma, Bizalom és erőszak a modern társadalomban, ford. Papp Zoltán, Atlantisz, Budapest, 2017.

Schöpflin Aladár, Ady Endre, Nyugat, Budapest, 19452.

Szilágyi Géza, Válogatott régi és új versek, Magyar Téka, Budapest, 1948.

Szirák Péter, Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban = Tanulmányok Ady Endréről, szerk. Kabdebó Lóránt és mások, Anonymus, Budapest, 1999, 35–42.

[sz. n.], Erdős Renée verseiről, Magyar Szó 1902/278, 2–3.

[sz. n.], Egy verses kötetről, Népszava 1903/5, 2–3.

[sz. n.], Erdős Renée: Versek, Képes Folyóirat 1903, 413.

Uj anthológia. Fiatal költők 100 legszebb verse, összeállította Babits Mihály, Nyugat-Kiadás, Budapest, 1932.

v. g., Erdős Renée, A Hét 1902/49, 788–789.

–o–, Erdős Renée: Versek, Budapesti Szemle 1903/314, 309–313.

Internetes hivatkozás:

Kulcsár Szabó Ernő, A „szerelmi” líra vége. „Igazságosság” és intimitás kódolása a későmodern költészetben, https://mta.hu/data/dokumentumok/i_osztaly/1_osztaly_szekfoglalok/Kulcsar_Szabo_szekfoglalo_20040627.pdf