it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2025. év, 3. szám
333-362 oldal

Szerző:
Papp Zoltán
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola, PhD-hallgató

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.3.03


Szerzői jog:
CC BY-SA

Az egzisztencialista irodalom recepciója Magyarországon az 1930-as és 1940-es években // The Reception of Existentialist Literature in Hungary in the 1930s and 1940s


ABSZTRAKT:
A dolgozat az egzisztencialista filozófia és irodalom legkorábbi magyarországi recepciójának feltérképezésével foglalkozik. Az 1940-es évektől kezdődően túlzás nélkül az egész világon hódít az egzisztencializmus „sartre-i változata”, amelyet ma már a nemzetközi szakirodalom mint az irányzat legjelentősebb formáját tart számon. Ez a tendencia 1946-ban ér el Magyarországra, és a közbeszédet egészen a kommunista hatalomátvételig uralja. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa ennek előzményeit, meghatározó diskurzusformációit, majd pedig az 1940-es évektől a Jean-Paul Sartre nevével összefonódó egzisztencializmus-recepció fellendülését. A „francia egzisztencializmus” magyarországi térhódítása indítja meg, és alakítja az egzisztencialista irodalomról való gondolkodást, amelynek egymástól eltérő, versengő nézetei alakulnak ki rövid időn belül. Ezzel összefüggésben részletesen bemutatom, hogy miként szőtte át az egzisztencializmus a mindennapokat is: hogyan jelent meg a különböző orgánumokban, a könyvkiadásban, a szórakoztató irodalomban és a színházi életben. Vizsgálatom kiterjed annak a folyamatnak a vizsgálatára is, hogy hogyan alakult ki a kommunisták egzisztencializmus-kritikája, és az milyen folytonosságot tart fent a polgári-konzervatív kritika egzisztencializmus-értelmezésével: Lukács és a marxista kritikusok köre egyáltalán nem módosította az addig kialakult diskurzusformációt, hanem csak kiegészítette a marxista ideológiai szólamaival. ***** The paper explores the earliest reception of existentialist philosophy and literature in Hungary. From the 1940s onwards, the "Sartrean version" of existentialism - nowadays considered by scholars to be the most significant form of the movement - conquered the whole world without exaggeration. This tendency reached Hungary around 1946 and dominated public discourse until the communist takeover. The paper attempts to present its origins, its dominant discursive formations, and then, from the 1940s onwards, the rise of the reception of existentialism, which is linked to the name of Jean-Paul Sartre. The spread of „french existentialism” in Hungary starts and forms the thinking about existentialist literature, which soon develops different and competing views. In this context, I will provide a detailed examination of how existentialism has also transformed everyday life, as evident in various periodicals, book publishing, popular literature, and theatrical life. My examination also involves an analysis of the emergence of the communists critique of existentialism and its continuity with the bourgeois-conservative critique of existentialism. Lukács and the Marxist critics did not modify the discursive formation that had already been developed, instead they added the ideological overtones of Marxism to it.

BIBLIOGRÁFIA:

[N. GY.], A. Camus: Közöny, Társadalmi Szemle 1948/6–7., 508.
[N. N.], A sötétség lovagja  anyagyilkosságra bujtogat és állati gyűlöletet hirdet a proletariátus ellen, Világosság 1949. november 29., 277. sz., 4.  
[N. N.], Beszélgetés a Parisból hazaérkezett Lukács György elvtárssal, Szabad Nép 1949. február 8., 32., sz. 5.
[N. N.], c. n., Demokrácia 1947. június 22., 25. sz., 2.
[N. N.], c. n., Fehérvári Kis újság 1948. december 23., 295. sz., 3.
[N. N.], Exisztencialista csődtömeg, Valóság 1948/4., 346‒347.
[N. N.], Jean Paul Sartre: Férfikor, Csillag 1948/4., 64.
[N. N.], Marxista szemmel, Népszava 1947. május 1., 98. sz., 10. 
[N. N.], Vita az exisztenciálizmusról, Néplap 1947. december 10., 280. sz., 4.
A Művész Színház 1945–1949. Almanach, szerk. SZÁNTÓ Judit, Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, é. n. [1985].
A Nemzeti Színház, szerk. SZÉKELY György, Gondolat, Budapest, 1965, 233.
ACSÁDY Károly, Politikamentes interjú Boldizsár Ivánnal, Színház 1946. november 6., 43. sz., 6.
ANAVI Ádám, Exisztencializmus a konyhában, Útunk 1947. január 18., 2. sz., 9.
ANDERSEN György, Magdolnától Johannáig – mindenki tett, több tét nem áll avagy: a székfonóasszony fiának feltámadása és egy halálontúli különös szerelem, Politika 1947. október 11., 28. sz., 2.
Jamie ANDREWS, “Existentialist Hu–ha”?. Censoring the Existentialists in the British Theater = Sartre and the International Impact of Existentialism, szerk. Alfred BETSCHART – Juliane WERNER, Palgrave Macmillan, Cham, 2020, 129–149.
ANTAL Gábor, Kis dal az egzisztencializmusról, Szabad Száj 1947 július 12., 28. sz., [3].
ARADI Zsuzsa – UJLAKI Tibor, Bibliográfia 1926-tól 1990-ig a magyar vonatkozású Heidegger-irodalomról, Existentia 1991/1–2., 289–297.
BARTA János, Exisztenciális filozófia, Athenaeum 1934/4–6., 219‒222.
BARTA János, Martin Heidegger, Athenaeum 1933/4–5., 137–152.
BÁTI László, c. n., Diárium 1946/4–9., 35–37.
BÁTI László, Jean–Paul Sartre: Férfikor, Diárium 1948/3., 95.
Simone de BEAUVOIR, A körülmények hatalma, Magvető, Budapest, 1966.
BENEDEK András, A tisztességtudó utcalány és az exisztencializmus, Pesti Műsor 1947. május 2., 19. sz., 5.
Alfred BETSCHART, An Overview of the International Reception of Existentialism. The Existentialist Tsunami = Sartre and the International Impact of Existentialism, szerk. Alfred BETSCHART – Juliane WERNER, Palgrave Macmillan, Cham, 2020, 1‒41.
Albert CAMUS, Közöny, ford. GYERGYAI Albert, Révai, Budapest, 1948.
David E. COOPER, Existentialism. A Reconstruction, Basil Blackwell, Oxford ‒ Cambridge, 1990.
CSÉCSY Imre, A lélektelen ember, Huszadik Század 1948/5., 396–400.
DERÉKY Pál, A magyar avantgárd irodalom: 1915 ‒ 1930 = UŐ., „Latabagomár ó talatta latabagomár és finfi”. A XX. század eleji magyar avantgárd irodalom, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 1998, 238‒296.
DOBOSSY László, Fiatal francia szerzők, Magyar Szemle 1944/1., 27–35.
ERDŐDY János – SZABÓ István, Két bírálat a „Temetetlen holtak”-ról, Népszava 1947. május 18., 111. sz., 4.
ERVIN Gábor, Természetfölöttiség és történelem, Magyar Kultúra 1940/7., 120–121.
Alexander A. FAGYEJEV, Nemzedékünk útja a realizmushoz, ford. SZÉKELY Jolán, Irodalmi Szemle 1949/7–8., 1‒5.
FARAGÓ László Pál, A „meglepő“ író – közelről. Beszélgetés Jean Paul Sartre-ral, az exisztencializmus prófétájával, Új Magyarország 1947. június 21., 25. sz., 10.
FEJTŐ Ferenc, Mi a helyzet Franciaországban?, Szocializmus 1945/3–5., 177‒197.
Michel FOUCAULT, A tudás archeológiája, ford. PERCZEL István, Atlantisz, Budapest, 2001.
FRIED István, Az irodalom (történő és történeti) megértése felé. Széljegyzetek Kulcsár Szabó Ernő Történetiség, megértés, irodalom című könyvéhez, Tiszatáj 1996/5., 67‒81.
FÜZESSÉRY Katalin, Jean–Paul Sartre: Les Chemins de la liberté, Vigilia 1947/2., 122–124.
GADOR Béla, Mi az egzisztencializmus?, Ludas Matyi 1947. május 21., 20. sz., 6.
GALAMB Sándor, Sartre, Shaw és Shakespeare, Vigilia 1947/6., 376–378.
GOGOLÁK Lajos, Exisztencializmus, – avagy a humanizmus próbatétele, Új Magyarország 1947. május 17., 20. sz., 10. 
H. HARASZTI Éva, „Világ értelmiségei, egyesüljetek!”. Békekongresszus a hidegháború idején, A nemzetközi munkásmozgalom történetéből évkönyvei 2001, 65‒73.
HAMVAS Béla, A francia exisztencializmus irodalma, Athenaeum 1945–1946/[1]., 27–28.
HAMVAS Béla, Exisztenciafilozófia, Protestáns Szemle 1935/4., 168–177.
HAMVAS Béla, Szellem és exisztencia. Karl Jaspers filozófiája, Pannonia 1941/Pótfüzet, 3–53.
Martin HEIDEGGER, Mi a metafizika?, ford. ZOLTÁN József, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945.
HERCZEG György, A Szivárvány munkatársa behatolt az exisztencialisták párisi fellegvárába, amely egy pincében üvölt, Szivárvány 1947. október 18., 42. sz., 24.
HORVÁTH Attila, A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején, Médiatudományi Intézet, Budapest, 2013.
HORVÁTH Sándor, Az exisztencializmus alapgondolata és kilengései, Vigilia 1947/4., 202‒208.
IGADY-KISS Sándor, Így írná Karinthy… = UŐ., A humorista is ember, Fodor Árpád könyvnyomda, Budapest, é. n. [1947], 28–29.
IGADY-KISS Sándor, Most már értem az egzi… exis… (szóval ezt az új „izéizmust”) = UŐ., A humorista is ember, Fodor Árpád Könyvnyomda, Budapest, é. n. [1947], 7‒9.
Don IHDE, Existentialism Today, Journal of Thought 1967/4., 19‒27.
JAKAB András, Racionális és exisztenciális gondolkodás. Adalékok Heidegger korai magyarországi fogadtatásához, Magyar Filozófiai Szemle 1995/1–2., 119‒131.
JÁNOSI József, Heidegger exisztenciális filozófiája. A M. Filozófiai Társaság vitaülése 1939. május hó 9-én, Athenaeum 1939/4., 293–310. 
JÁVOR László, Аz új szellemi yo-yo: az Exisztencializmus!, Demokrácia 1946. november 24., 47. sz., 4.
KARINTHY Frigyes, A tanulság = UŐ., Nevető dekameron, Athenaeum, Budapest, 1923, 10‒13.
KESZI Imre, Tánc Sartre körül, Szabad Nép 1947. május 11., 106. sz., 9.
KÉZAI Béla, Közöny. Egy exisztencialista regény margójára, Új Ember 1948. április 18., 16. sz., 3.
KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil, Az egzisztenciálista regény, Diárium 1946/10–12., 12–17.
KONCZ Sándor, Az exisztenciális filozófia, Protestáns Szemle 1939/8., 399–404.
KUDLÁK Lajos, Vers: 2, Ma 1921/3., 36.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, A magyar irodalom története 1945–1991, Argumentum, Budapest, 1994.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, Előszó = UŐ., Költészet és korszakküszöb. Klasszikusok a modernség fordulópontján, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2018, 7‒11.
KÜRTI Pál, Temetetlen holtak. Sartre-bemutató a Művész Színházban, Politika 1947. május 24., 8. sz., 11.
V[lagyimir]. I[ljics]. LENIN, Materializmus és empiriokriticizmus = UŐ., Összes művei, 18., Kossuth, Budapest, 1964.
LUKÁCS György, Az exisztencialista etika zsákutcája = UŐ., A polgári filozófia válsága, Hungária, é. n. [1947], 149–203.
LUKÁCS György, Az exisztencializmus = UŐ., A polgári filozófia válsága, Hungária, é. n. [1947], 129‒148.
LUKÁCS György, Az exisztencializmus, Forum 1946/4., 295‒313.
LUKÁCS György, Előszó = UŐ., Balzac, Stendhal, Zola, Hungária, Budapest, é. n. [1945], 5‒27.
MADARASSY Zsuzsa, Jean–Paul Sartre, Haladás 1946. december 5., 47. sz., 8.
MAGYAR Miklós, A francia regény tegnap és ma. A francia egzisztencialista regény, az új regény és a nouveau nouveau roman, Akadémiai, Budapest, 1986.
Jeff MALPAS, Existentialism as literature = The Cambridge Companion to Existentialism, szerk. Steven CROWELL, Cambridge University Press, Cambridge, 2012, 289–321.
MÁTHÉ Lídia, Ismét exisztencializmus…?, Forum 1948/8., 640‒643.
MÁTHÉ Lydia, A francia regény legújabb útjai, Forum 1946/4., 317‒324.
MÁTHÉ Lydia, Egy kritikátlan kritika margójára, Forum 1948/12., 998.
MÁTRAI László, Az exisztencializmus = UŐ., Haladás és fejlődés. Filozófiai tanulmányok, Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, Budapest, é. n. [1947], 46‒52.
MÁTRAI László, Bevezetés = Jean‒Paul SARTRE, Exisztencializmus, ford. CSATLÓS János, Studio, h. é. n. [Budapest, 1947], 5‒28.
MÁTRAI László, Szellemtörténet és exisztenciális filozófia, Athenaeum 1935/1–4., 59‒70.
MOLNÁR Miklós, Temetetlen holtak. Sartre bemutató a Művész Színházban, Szabad Nép 1947. május 20., 112. sz., 4.
MURÁNYI–KOVÁCS Endre, A mai francia irodalom, Új Idők 1947. február 22., 8. sz., 183–184.
NEMES István, Költő, mint fogkefe... Furcsaságok Páris legújabb irodalomi hóbortjairól, Szabadság 1947. január 19., 15. sz., 6.
NÉMETH Andor, Jean Paul Sartre és az exisztencialisták, Új Magyarország 1946. december 28., 52. sz., 8.
NÉMETH G. Béla, Hét folyóirat. 1945-1950, Csokonai Kiadó, Debrecen, 2000.
NÉMETH László, Két lektori jelentés, Válasz 1948/4., 374‒375.
Friedrich NIETZSCHE, A tragédia születése, ford. KURDI Imre – TATÁR Sándor, Helikon, Budapest, 2019.
P. MÜLLER Péter, A színházi kritika helyzete és változásai = Magyar színháztörténet 1920–1949, főszerk. BÉCSY Tamás – SZÉKELY György, szerk. GAJDÓ Tamás, Magyar Könyvklub, Budapest, é. n. [2005], 1176‒1202
PÁLÓCZI HORVÁTH György, A nyugati szellemi élet néhány tünetéről. Pesszimizmus – mágia – exisztencializmus, Forum 1947/5., 345‒354.
PAPP Antal, A kritika félremagyarázza Sartre-t. Kassák Lajos a „Temetetlen holtak" hőseinek igazi arcáról, Színház 1947. május 27., 22. sz., [7].
REGE Imre, Budapesti levél „az egzisztencializmus”-ról, Szabad Szó 1947. július 28., 169. sz., 6.
RUFFY Péter, Egy regény, amely leleplezi az egzisztenciálizmust, Politika 1948. április 3., 14. sz., 6.
SALAMON László, A színvonalas reakció, Erdély 1947. február 9., 32. sz., 1.
Noémi SALY, Sartre en hongrois et sur la Hongrie. A magyar vonatkozású Sartre–irodalom bibliográfiája (1939–1996), Existentia 1995/1–4., 245–266.
Jean–Paul SARTRE, A fal, ford. FEJTŐ Ferenc, Szép Szó 1939/35–36., 292–306.
Jean–Paul SARTRE, A tisztességtudó utcalány – Temetetlen holtak, ford. BENEDEK András – RÓNAY György, Káldor, Budapest, 1947. 
Jean‒Paul SARTRE, Exisztencializmus, ford. CSATLÓS János, Studio, h. é. n. [Budapest, 1947].
Jean–Paul SARTRE, Férfikor, ford. F. RÁCZ Kálmán, Káldor, Budapest, 1948.
Jean–Paul SARTRE, Vádirat az antiszemitizmus ellen, ford. H. PERCI Éva, Káldor, Budapest, 1947.
SATILOV, Sartre a sötétség lovagja, Világosság 1949. október 11., 236. sz., 4.
SCHEIBNER Tamás, A magyar irodalomtudomány szovjetizálása. A szocialista realista kritika és intézményei 1945–1953, Ráció, Budapest, 2014.
SEBESTYÉN György, Mai francia írók, Irodalmi Szemle 1949/1., 20‒22.
SŐTÉR István, A reménytelenség útjai, Válasz 1948/7., 553–560.
SŐTÉR István, A szabadság útjai, Válasz 1946/3., 271‒277.
STAUD Géza, Utóhang Sartre-hoz, Színház 1947. június 3., 23. sz., [17].
SZABÓ Zoltán, A szakálltalan próféta. Sartre János Pál darabjai elé, Új Magyarország 1947. május 10., 19. sz., 9.
SZALAI Sándor, Az exisztencializmus és a polgári életforma válsága, Népszava 1946. december 8., 279. sz., 11‒12.
SZÉKELY György, A Művész Színház = Magyar színháztörténet 1920–1949, főszerk. BÉCSY Tamás – SZÉKELY György, szerk. GAJDÓ Tamás, Magyar Könyvklub, Budapest, é. n. [2005], 662‒672.
SZÉKELY György, A Nemzeti Színház = Magyar színháztörténet 1920–1949, főszerk. BÉCSY Tamás – SZÉKELY György, szerk. GAJDÓ Tamás, Magyar Könyvklub, Budapest, é. n. [2005], 215‒312.
SZIGETI József, A szellem reprezentatív hajótöröttjei. (Valéry, Heidegger, Mannheim) = UŐ., Útban a valóság felé, Hungária, Budapest, 1948, 19‒37.
SZIGETI József, Sören Kierkegaard. A profán exisztencializmus vallásos őse = UŐ., Útban a valóság felé, Hungária, Budapest, 1948, 38–136.
SZOLLÁTH Dávid, Mészöly Miklós, Jelenkor, Budapest, 2020. 
Adam TAKÁCS, Unbalanced exposure: existentialism, Marxism, and philosophical culture in state socialist Hungary, Studies in East European Thought 2023/3., 437–453.
TAVASZY Sándor, A lét és valóság. Az exisztenciálizmus filozófiájának alapproblémái, Erdélyi Múzeum 1933/4–6., 174–206.
Philip THODY, Albert Camus. A Study of His Work, Grove Press, New York, 1959.
VAJDA István, Megbukott. 1947 legnagyobb budapesti bukásainak hiteles listája, Szivárvány 1947. december 20., 51. sz., [14].
VÁRKONYI Zoltán, „A te munkád a világban”, Pesti Műsor 1947. május 16., 21. sz., 5.
VÉSZI Endre, Sartre és Shaw a Magyar Színházban, Népszava 1947. május 4., 100. sz., 6.
VIDOR Miklós, Két exisztencialista regény, Vigilia 1948/6., 378‒380.
ZEMPLÉN György, Exisztenciális karakterológia, Athenaeum 1941/3., 246‒263.
A[ndrej]. A[lekszandrovics]. ZSDÁNOV, Hozzászólás G. F. Alexandrov a „Nyugateurópai filozófia története” című könyve vitájához, ford. GYÁROS László = UŐ., A művészet és filozófia kérdéseiről, Szikra, Budapest, 1949, 5‒46.