it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2025. év, 2. szám
229-255 oldal

Szerző:
Buda Attila
irodalomtörténész

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.2.04


Szerzői jog:
CC BY-SA

A filológusok – mi vagyunk // Philologists – thats us

Egy levelezéskötet megjelentetésének anatómiája // The anatomy of publishing a volume of correspondence


ABSZTRAKT:
A múlt század ötvenes éveinek elején a magyar irodalomtudomány ideológiai hátterét a marxizmus adta. Nem filozófiaként, vagy társadalomtudományként, hanem a hatalmi eredetű hivatkozások és számonkérések forrásaként. A tanulmány azt mutatja meg, hogy a hatalmi centrumban bekövetkező változás milyen szellemi irányváltást idézett elő a periférián. Egyfelől azt a szándékot, hogy az ideológiától távolálló szerzők munkái is megjelenhessenek, másfelől azt, hogy az intézmények, kiadók védve legyenek emiatt a felelősségrevonás alól. Azt, hogy az irodalomtudomány az addig érvényes ideológiával egy-két ponton szakítva, vizsgálhassa és értelmezhesse a szövegeket. Emellett vizsgálódási terepe átléphessen földrajzi, illetve politikai határokat is. Persze csak lassan, megfontoltan. És körülményesen. ***** In the early 1950s, the ideological background of Hungarian literary studies was Marxism – not as a philosophy, or a social science, but as a source of power-derived references and accountability. This study shows how change at the centre of political power has led to a change of intellectual direction at the periphery and what form that change has taken. On the one hand, this change is evidenced in an intention to allow the publication of works by authors who are far from ideological, and on the other hand, in the desire to protect institutions and publishers from being held liable for such publication. There is a feeling that literary studies should be permitted to examine and interpret texts in a way that breaks with the ideology that has prevailed until now. Also that the scope of its investigations should be permitted to cross geographical and political borders, slowly, of course, with deliberation and with great attention to detail.

BIBLIOGRÁFIA:

[Az Irodalmi Újság gyászszáma], Irodalmi Újság 1953. március 12., [1–10].
[Név nélkül], Az Irodalomtörténeti és Világirodalmi Főosztály 1954-ben a következő fontosabb kérdésekkel foglalkozott, MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1955., 7. köt., 1–2/169–170.
„Mije lehetek én önnek?” Ambrus Zoltán és Jászai Mari levelezése 1885, összegy., s. a. r., bev., jegyz. BUDA Attila, Ráció, Budapest, 2023, 671.
ÁDÁM Péter, Francia klasszikusok leporolva 3. (Bovaryné), https://1749.hu/fuggo/essze/francia-klasszikusok-leporolva-3-bovaryne.html#_edn5
Ambrus Zoltán levelezése, s. a. r., jegyz. FALLENBÜCHL Zoltán, előszó DIÓSZEGI András, Akadémiai, Budapest, 1963, 527. (Új magyar múzeum)
Ambrus-hagyaték, jelzete: Fond III/471. (OSZK)
Az Ambrus Zoltán levelezése című kötet megjelenésével kapcsolatos dokumentumok, jelzete: V. 5 872/63. (PIM)
Babits–Juhász–Kosztolányi levelezése, Török Sophie gyűjtését s. a. r., jegyz. BELIA György, Akadémiai–MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 1959, 347 [1]. (Új magyar múzeum)
BOHUS Magda, „Új Magyar Múzeum”. Egy új könyvsorozatról, A Könyvtáros 1957., 5 (október), 378–379.
BÓKA László, Beszámoló a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkásságáról, Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály közleményei, 1956., 3–4/245–267.
BUDA Attila, „Az ember fölfogad egy takaros hölgyikét”. Ambrus Zoltán idézése, I., Kortárs 2024., 3/22–36.
BUDA Attila, „Szeretni, szeretni, szeretni – a többi sár”. Ambrus Zoltán idézése III., Kortárs 2024., 6/65–81.
BUDA Attila, Babits–Juhász–Kosztolányi levelezésének kiadástörténete = Kosztolányi Dezső levelezése I., 1901–1907, szerk. BUDA Attila, összeáll., s. a. r., jegyz., tan. BUDA Attila–JÓZAN Ildikó–SÁRKÖZI Éva, Kalligram, Pozsony, 2013, 720–775. (Kosztolányi Dezső összes művei)
DIÓSZEGI András, Új magyar múzeum felé. A huszadik századi irodalomtörténeti forráskiadás problémái, Irodalomtörténeti Közlemények 1961., 5/557–569.
FALLENBÜCHL Zoltán, Nyugdíjas éveim, OSZK Híradó 1989., 1–2/[10–11].
HÉRA Zoltán, Részrehajlás vagy „elfogulatlanság?” Megjegyzések egy utószóhoz, Népszabadság 1958. december 25., 19.
Hozzászólások [Lakó György beszámolójához], Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1954., 6. köt., 1–2/29–47.
LAKÓ György, A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkája 1953–54-ben. Osztálytitkári beszámoló az 1954. évi nagygyűlésen, Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1954., 6. köt., 1–2/1–28.
LAKÓ György, Válasz az 1954. évi osztálytitkári beszámolóhoz fűzött hozzászólásokra, Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményei 1955., 7. köt., 1–2/9–15.
LUKÁCS György, A „nyugatos” ideológia ellen, Szabad Nép 1948. december 12., 12.
PÁL Zoltán, „Sziklai Barna” jelentései az MTA Irodalomtörténeti Intézetéről (1958–1964), 1–2, Betekintő 2022., 1/89–119, 2/43–61. https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2022_01_pal.pdf és https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2022_02_pal.pdf
RÓZSAFALVI Zsuzsanna, Megjegyzések az Ambrus-életmű textusai azonosíthatóságának problémáihoz = Museum super omnia. Tanulmányok E. Csorba Csilla születésnapjára, szerk. KOVÁCS Ida–SIDÓ Anna, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, [2022], 51–58.
VARGHA Kálmán, „Új Magyar Múzeum”, Irodalmi Újság 1956. július 14., 4.
VARGHA Kálmán, Az Új Magyar Múzeum-sorozat terve, Irodalomtörténet 1956., 4/454–456.