it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2025. év, 2. szám
139-168 oldal

Szerző:
Béres Norbert
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, egyetemi adjunktus

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.2.01


Szerzői jog:
CC BY-SA

A nincstelentől az uzsorásig // From Paupers to Loan Sharks

Kétes egzisztenciák a reformkorban // Dubious Means of Making a Living in the Reform Era


ABSZTRAKT:
A tanulmány a 19. századi városreprezentációk egy jól körülhatárolható szövegkorpuszával foglalkozik: konkrétan a reformkori Pest-Buda párhuzamos valóságának, az urbanizálódó város árnyoldalának irodalmi leképeződéseivel. A városábrázolási hagyományra rácsatlakozó szövegek középpontjában rendszerint a társadalom peremére szorult csoportok – koldusok, árvák, csavargók, bűnelkövetők, prostituáltak, valamint (zsidó) uzsorások – állnak, akik egy olyan alternatív társadalmi valóságban léteznek, amely élesen szemben áll az urbanizáció diadalát hirdető narratívákkal. Az életképek, elbeszélések szerzői látens közéleti elköteleződésről téve tanúságot, a leleplezés, egyben a hatáskeltés szándékával beszélik el az egykorú társadalmat feszítő anomáliákat, égető problémákat, a sajtóperiodikumok művelt, polgári olvasóinak tekintetét a peremen élők, a „láthatatlan” entitások, a hétköznapi tragédiák felé irányítva. Túl azon, hogy szórakoztató olvasmányként szolgálnak, a pest-budai valóságvonatkozásokat tematizáló szövegek a társadalmi egyenlőtlenségekről, az elesetteket érintő sztereotípiákról is nyilatkoznak, hol igazodva a diskurzusrendhez, hol bírálva azt. ***** This paper focuses on a well-defined corpus of 19th century urban representations, specifically the literary depictions of the shady side of an urbanizing city, set against the parallel realities of Reform Era Pest-Buda. At the center of these texts – rooted in the tradition of urban imagery – are social groups marginalized by society: beggars, orphans, vagrants, criminals, prostitutes, and (Jewish) moneylenders, all of whom exist within an alternative social reality that starkly contrasts with the triumphant narratives of urbanization. Displaying a latent civic engagement, the authors of these sketches and narrative aim to expose and provoke, drawing attention to the pressing problems and social anomalies of their time. They direct the gaze of their educated, bourgeois readership – mainly through the medium of press periodicals – toward those living on the margins, toward “invisible” entities and everyday tragedies. Beyond serving as entertaining reading material, these texts thematizing the realities of Pest-Buda also offer commentary on social inequalities and the stereotypes surrounding the underprivileged – sometimes aligning with the dominant discourse, at other times challenging it critically.

BIBLIOGRÁFIA:

A nyilvánvaló nők. Prostitúció, társadalom, társadalomtörténet, szerk. LÉDERER Pál, Új Mandátum, Budapest, 1999.
Aradi Vészlapok, kiadta CSÁSZÁR Ferenc, Pesten, 1844.
ARISZTOTELÉSZ, Politika, ford. SZABÓ Miklós, Gondolat, Budapest, 1994.
BÁCSKAI Vera, Társadalmi változások Pesten az 1830–1840-es években = Pest-budai árvíz 1838, szerk. FARAGÓ Tamás, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1988, 197–242.
BÁRTFAY László naplói, kiad. KALLA Zsuzsa, Bp., Ráció, 2010.
BÉLAY Vilmos, Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán (1790–1848) = Tanulmányok Budapest Múltjából, XIV., szerk. a „Budapest Története” szerkesztőbizottsága, Akadémiai, Budapest, 1961, 363–407.
BEÖTHY Zsigmond, Válogatott írások (1839–1849), kiad. BOLDOG-BERNÁD István – MÉSZÁROS Gábor, Kalligram, Budapest, 2019.
BÉRES Norbert, Nőreprezentációk Madách Imre elbeszéléseiben, Alföld 2023/9., 68–87.
BÉRES Norbert, A Csigolya fiú esete Pató Sárival. Petőfi Sándor: A fakó leány és a pej legény, Studia Litteraria 2023/3–4., 63–75.
BEREY Katalin – FARKAS János – KRÉMER András – VIRÁNYI Péter, Település- és városszociológia, Műegyetemi, Budapest, 1998.
BODROGI Ferenc Máté, Pozitív medialitás. Civilizációs tárgyiasságok reformkori városleírásokban, Alföld 2020/4., 29–45.
BOLGÁR Dániel, Kíméletlen uzsorásokból kaftános puritánok. A zsidó páriakapitalizmus elméletének története, Korall 66 (2016), 164–195.
Pierre BOURDIEU, A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről, ford. BERKOVITS Balázs, Napvilág, Budapest, 2002.
Fernand BRAUDEL, Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen, ford. PŐDÖR László, Gondolat, Budapest, 1985.
DEGRÉ Alajos, Kedélyrajzok, Nyomatott Beimel Józsefnél, Pesten, 1847.
Émile DURKHEIM, A társadalmi munkamegosztásról, ford. CSÁKÓ Mihály, Osiris, Budapest, 2001.
Émile DURKHEIM, Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány, ford. JÓZSA Péter, Osiris, Budapest, 2003.
FÁBRI Anna, Hétköznapi élet Széchenyi István korában, Corvina, Budapest, 2009.
FAZAKAS László, A városi társadalom és a köztisztasági közművek közötti kapcsolatok a 19. században, Korunk 2022/3., 82–90. 
F. DÓZSA Katalin, „Megbámulni és megbámultatni”. Viselettörténeti tanulmányok, L’Harmattan, Budapest, 2014.
GARAY János, Tollrajzok, II., Hartleben Konrád Adolf tulajdona, Pest, 1846.
GYÁNI Gábor, Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája, Történelmi Szemle 1999/1–2., 57–84.
HANÁK Péter, A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban a 19. század második felében, Századok 1985/5–6., 1079–1104.
Házalók, árendások, kocsmárosok, uzsorások. Zsidóábrázolás a reformkori prózában, vál. bev. SZALAI Anna, Osiris, Budapest, 2002.
HERMANN Veronika, Dicsőség a kószálónak. Megjegyzések a flâneur társadalomtörténetéhez, Apertúra 2020/4. https://www.apertura.hu/2020/nyar/hermann-dicsoseg-a-koszalonak-megjegyzesek-a-flaneur-tarsadalomtortenetehez/
HITES Sándor, A kincstől a tőkéig. Kísértettörténet és pénz a korai magyar novellában (Kármán, Fáy, Kölcsey), Literatura 2013/2., 115–138.
JÓKAI Mór, Egy magyar nábob, I–II., kiad. SZEKERES László, Akadémiai, Budapest, 1962 (Jókai Mór Összes Művei, Regények 5.)
JÓKAI Mór, Kárpáthy Zoltán, I–II., kiad. SZEKERES László, Akadémiai, Budapest, 1963 (Jókai Mór Összes Művei, Regények 8.)
KAJÁN Ábel [PÁKH Albert], A honszerelmesek, Életképek 1847. július 4., 13–18; 1847. július 11., 46–51; 1847. július 18., 79–84.
KÖLCSEY Ferenc, Szépprózai művek, kiad. SZILÁGYI Márton, Universitas, Budapest, 1998. (Kölcsey Ferenc Minden Munkái)
Kriminológia, főszerk. BORBÍRÓ Andrea, szerk. BORBÍRÓ Andrea – GÖNCZÖL Katalin – KEREZSI Klára – LÉVAY Miklós, Wolters Kluwer – Akadémiai, Budapest, 2020. https://mersz.hu/dokumentum/m736YOV1796__57 
KUTHY Lajos, Egy éj a’ fővárosban, Athenaeum, 1839. március 7., 297–303.
KUTHY Lajos, Két elítélt, Honderű 1843. január 7., 3–11; 1843. január 14., 44–50; 1843. január 21., 88–97.
KUTHY Lajos, Rágalom és gyanú, Pécsi Aurora 1843, 64–90.
Thomas LAQUEUR, A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig, ford. BARÁT Erzsébet – SÁNDOR Bea – SZABÓ Valéria – TÓTH László, Új Mandátum, Budapest, 2002.
LUCHMANN Zsuzsanna, A zsidó alakja a reformkori életképekben, Kalligram 1997/11–12., 93–100.
MÉSZÁROS Gábor, Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években. Beöthy Zsigmond publicisztikáiról = Kapitalizmus és irodalomtörténet, szerk. ANDRÁS Csaba – HITES Sándor, Reciti, Budapest, 2022, 155–168. (ReKonf 15.)
NAGY Gábor, A szenvedély hatalma, Pesti Divatlap 1846. február 19., 145–152; 1846. február 26., 165–173.
NAGY Ignác, Torzképek, I–IV., Hartleben Konrád Adolf tulajdona, Budapest, 1844.
NAGY Ignác, Hajdan és most, II., Hartleben Konrád Adolf tulajdona, Budapest, 1845.
PÁSZTOR Gyöngyi, Városszociológia. Elméletek és problémák, Egyetemi, Kolozsvár, 2006.
Villa RENZO, A prostitúció mint történettudományi probléma, Világtörténet 1982/1., 119–130.
RIPSZÁM Dóra, A gyermekkel való koldulástól a kényszerkoldultatásig, Büntetőjogi Szemle 2023/1., 75–77.
SIKLÓSSY László, A régi Budapest erkölcse, Osiris, Budapest, 2002, 300. 
SISA József, A magyar klasszicizmus, Corvina, Budapest, 2006.
SOMORJAI Szabolcs, Közvetítők a 19. század első felének pesti hitelpiacán = Piacok a társadalomban és a történelemben. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2012. évi, debreceni konferenciájának kötete, szerk. HALMOS Károly – KLEMENT Judit – KISS Zsuzsanna, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest, 2014, 199–210.
Szabó Richárd beszélyei, Az ev. ref. főtanoda betűivel, Kolozsvár, 1856.
SZALAI Anna, „…Bűn hozatott föl ellenem: […] »Ellensége vagyok a zsidóknak«”. Zsidó szereplők Nagy Ignác műveiben, ItK 2001/5–6., 573–599.
SZEGFI Mór, Igénytelen nézetek az újabb korú magyar irodalom hatásáról a zsidók irányában, Életképek 1846. október 10., 476–479.
TAKÁTS József, A megfelelő ötvözet. Politikai eszmetörténeti tanulmányok, Osiris, Budapest, 2014.
TÓTH Csilla, A narrátor, az odaértett szerző és a megbízhatatlan elbeszélő a nem természetes narratológia tükrében, Literatura 2017/3., 238–247.
TÓTH Kálmán, „A hitelező kezében kiköszörült éles kés, mellyel az adósa torkát kényelmesen elvághatja”. Az 1840-es évek gazdasági viszonyainak irodalmi reprezentációi Vas Gereben Garasos arisztokrácia című regényében = Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban, szerk. HITES Sándor – SZABÓ-REZNEK Eszter, Reciti, Budapest, 2024, 39–54. (ReKonf 25.)
WÉBER Antal, Az életkép mint prózai forma, It 2001/3., 341–358.
Louis WIRTH, Az urbanizmus mint életmód = Városszociológia, vál. SZELÉNYI Iván, ford. BENCZE György – SÓS Vilmos – SZALAI Sándorné – VÁGVÖLGYI András, Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1973, 41–63.