it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2025. év, 1. szám
27-61 oldal

Szerző:
Szeredi Merse Pál
Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, muzeológus, főosztályvezető. E-mail: szeredi.merse.pal@pim.hu. ORCID: 0009-0007-5498-4745

PDF


DOI:
10.62615/It.2025.1.02


Szerzői jog:
CC BY-SA

Pártorgánum vagy dadaista folyóirat? // An Organ for the Communist Party or a Dadaist Magazine?

Barta Sándor Akasztott Ember és Ék című folyóiratairól (1922–1924) // Sándor Barta’s Periodicals Akasztott Ember [Hanged Man] and Ék [Wedge], 1922–1924


ABSZTRAKT:
Tanulmányomban a Barta Sándor (1897–1938) által szerkesztett, és az 1920-as évek első felében Bécsben kiadott Akasztott Ember (1922–1923) és Ék (1923–1924) című proletkultos folyóiratok kontextuális elemzését végzem el. Barta folyóiratainak célja elsődlegesen a magyar nyelvű proletkultos irodalom megteremtése és disszeminációja volt, azonban a folyóiratok – különösen a kezdeti időszakban – egyértelműen a nemzetközi avantgárd folyóiratok jegyeit viselték magukon. Barta a bécsi emigráció első két évében (1920–1922) a Kassák Lajos által kiadott avantgárd folyóirat, a Ma helyettes szerkesztőjeként jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezett, így a Ma-kör elhagyását követően is elsődlegesen ebben a közegben, kifejezetten a német dadaizmus hálózatára építve alkotta meg saját folyóiratát. Tanulmányomban bemutatom az Akasztott Ember/Ék szerkesztőségét, a lapok nemzetközi kontextusát, valamint feltárom a külföldi szerzőktől lefordított szövegek és reprodukciók forrásait. A dolgozat második felében elemzem az Akasztott Ember és az Ék által tárgyalt témákat, különös tekintettel az irodalom és képzőművészet forradalmi szerepéről alkotott elképzelésekre, valamint az ezzel kapcsolatos vitákra. A tanulmány záró fejezetében a bécsi magyar emigráció egyik elfeledett vállalkozását, a Kassák által kezdeményezett szabadegyetemi előadássorozat rekonstrukcióját végzem el, különös tekintettel Barta és az Ék körének részvételére. ***** In this article, I analyze the Proletkult periodicals Akasztott Ember [Hanged Man, 1922–1923] and Ék [Wedge, 1923–1924], edited by Sándor Barta (1897–1938) in Vienna during the first half of the 1920s. While the primary aim of Barta’s periodicals was the creation and dissemination of Proletkult literature in Hungarian, both Akasztott Ember and Ék bore the hallmarks of international avant-garde journals, especially initially. As deputy editor of the avant-garde periodical Ma [Today], which was published by Lajos Kassák, Barta had access to a significant international network during the first two years after he emigrated to Vienna (1920–1922). After leaving the Ma-circle due to political differences with Kassák, Barta created his own periodical, building primarily on his German dadaist networks. This article presents the editorial staff of Akasztott Ember and Ék and the international context of the journals, and explores the sources of texts and reproductions translated from international authors. In the second half of the article, I analyze the main topics in the periodicals, with a particular focus on the ideas and debates surrounding the revolutionary role of literature and the visual arts. In the last part of the article, I reconstruct one of the forgotten undertakings of the Hungarian emigrant community in Vienna, the series of lectures at the Free University initiated by Kassák, with special reference to the participation of Barta and the Ék circle.

KULCSSZAVAK:
Barta Sándor, avantgárd folyóiratok, Ék, Akasztott Ember

BIBLIOGRÁFIA:

ACZÉL Géza, Barta Sándor dadaista korszakáról, Literatura 1976/3–4., 65–79.
ACZÉL Géza, Szocialista eszmeiség és avantgarde folytonosság. Barta Sándor: Idő kristálya: Moszkva, Alföld 1977/10., 23–28.
BAGDI Sára, „A mi lábunknak nincs pihenése…” A társadalmi reprodukcióról a forradalmi utópiák és propagandariportok diszkurzív terében = Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor, szerk. BAGDI Sára – DOBÓ Gábor – SZEREDI Merse Pál, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2023, 52–64.
BAJKAY Éva, Uitz Béla. Szemtől szemben, Gondolat, Budapest, 1974.
BAJKAY Éva, Uitz Béla, Képzőművészeti, Budapest, 1987.
BAKOS Katalin, Bortnyik Sándor tervezőgrafikai tevékenysége és pedagógiai munkássága 1914–1938, PhD disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1999.
BAKOS Katalin, Bortnyik Sándor és a Műhely. Bortnyik tervezőgrafikai munkássága (1914–1947) és a „magyar Bauhaus” (1928–1938), L’Harmattan, Budapest, 2018.
Eszter BALÁZS, Ma and the Rupture of the Avant-garde 1917–18. Reconstructing Aesthetic and Political Conflict in Hungary and the Role of Periodical Culture, Journal of European Periodical Studies 2018/1., 49–66. DOI: 10.21825/jeps.v3i1.8327
BALÁZS Imre József, Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban, Mentor, Marosvásárhely, 2006.
Oliver BOTAR, From Avant-Garde to ‘Proletkult’ in Hungarian Émigré Politico-Cultural Journals 1922–1924 = Art and Journals on the Political Front, 1910–1940, szerk. Virginia HAGELSTEIN MARQUARDT, University Press of Florida, Gainesville, 1997, 100–141.
BOTKA Ferenc, Kassai Munkás 1907–1937, Akadémiai, Budapest, 1969.
CSANDA Sándor, Bányai Pál és a magyar szocialista regényírás kezdetei, Irodalmi Szemle 1965/10., 906–910.
CSANDA Sándor, Avantgardizmus és szocializmus Forbáth Imre költészetében = Hagyomány és megújulás. Csehszlovákiai magyar esszéírók, 1948–1988, szerk. SZEBERÉNYI Zoltán, Madách–Szépirodalmi, Pozsony–Budapest, 1988, 264–280.
DERÉKY Pál, Barta Sándor: Az őrültek első összejövetele a szemetesládában = Tanulmányok Kassák Lajosról. A Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke 1999. április 22–23-i konferenciájának előadásai, szerk. KABDEBÓ Lóránt et al., Anonymus, Budapest, 2000, 244–254.
Pál DERÉKY, Konzepte der ungarischen literarischen und künstlerischen Avantgarde am Beispiel der Zeitschrift Út in Novi Sad (1922–1925) = Mitteleuropäische Avantgarden. Intermedialität und Interregionalität im 20. Jahrhundert, szerk. Pál DERÉKY – Zoltán KÉKESI – Pál KELEMEN, Peter Lang, Frankfurt am Main, 2006, 51–66.
Déry Tibor levelezése 1909–1926. I/A, s. a. r. BOTKA Ferenc, Balassi – Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2006.
DOBÓ Gábor, Számok. A nyugati emigrációból Magyarországra visszatérő avantgárd lapszerkesztők adaptációs modelljei a 365-től a 100%-ig, It 2023/2., 168–196.
DOBÓ Gábor, Álláspont. Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon, It 2024/4., 493–513. DOI: 10.62615/It.2024.04
E. FEHÉR Pál, Forbáth Imre tragédiája, Új Írás 1970/11., 99–106.
FÁBRY Zoltán, Tiz szomorú, magyar év, Korunk 1930/5., 321–329.
FORBÁTH Imre, Magyar költő Prágában, Korunk 1938/5., 385–394.
FÖLDES Györgyi, Csont Judith – Szántó Judit – Pál Judit. Egy munkásmozgalmi életút avantgárd vonásai, Literatura 2020/3., 235–256.
Christian GEHRKE, Georg von Charasoff. A Neglected Contributor to the Classical-Marxian Tradition, History of Economics Review 2015/1., 1–37. DOI: 10.1080/18386318.2015.11681279
ILLYÉS Gyula, Bartáról szólva = BARTA Sándor, Ki vagy?, Szépirodalmi, Budapest, 1962, 5–38.
Illyés Gyula Archívum és Műhely: Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról, szerk. STAUDER Mária, http://www.iti.mta.hu/illyes-konyvj-agy.html
JÓZSEF Farkas, Iwan Goll és Gábor Andor levele Barta Sándorhoz, ItK 1967/3., 332–334.
KOMJÁT Irén, Egy költői életmű gyökerei, utószó SŐTÉR István, Szépirodalmi, Budapest, 1981.
KUN Zsigmond, Visszaemlékezés a PTOE-re, It 1972/4., 947–970.
KUNSZERY Gyula, A nyilas sajtó budai végvonaglása, Magyar Nemzet 1965. január 21., 5.
KUNSZERY Gyula, Az utolsóelőtti napon, Látóhatár 1970/1–2., 189–192. 
Marianna S. LANDA, Maximilian Voloshin’s Poetic Legacy and the Post-Soviet Russian Identity, Palgrave Macmillan, New York, 2015.
Márciusi zsoltár. A jugoszláviai magyar avantgarde költészete, szerk. UTASI Csaba, utószó BORI Imre, Forum, Újvidék, 1973
MÁRIA Béla, Jegyzet R. Kocsis Rózsa: Déry dadaista-abszurd játéka című tanulmánynak egy lábjegyzetéhez, It 1973/3., 741–742.
Jaroslava PAŠIAKOVÁ, Az Akasztott ember [sic!], Irodalmi Szemle 1982/5., 551–561.
SZÉKELY Gábor, Louis Gibarti, alias Dobos László (1895–1967), A nemzetközi munkásmozgalom történetéből: Évkönyv 2019, 219–225.
SZEREDI Merse Pál, „A Mácastílus irodalmi diktátora Lukács György sznob uszályában”. Az Aktivisták a Tanácsköztársaságban, Enigma 94 (2018), 128–146.
SZEREDI Merse Pál, Kassák Lajos, Uitz Béla és az „orosz anyag”: a konstruktivizmus recepciójának mikrotörténete a magyar avantgárd mozgalomban (1920–1922), Alba Regia Múzeumi Évkönyv 2022, 283–305.