it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2024. év, 2. szám
215-232 oldal

Szerző:
Urbán Péter
irodalomtörténész, Piarista Gimnázium, Budapest Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.2.04


Szerzői jog:
CC BY-SA

Az arc mint konstrukció és interpretáció Lakatos István Száz arcod című költeményében


ABSZTRAKT:
Tanulmányunk középpontjában Lakatos István emblematikus költeménye, a Száz arcod című hosszúvers áll. Az Élet és Irodalomban (1970), majd az Egy szenvedély képei (1972) című kötetben napvilágot látott alkotás keletkezésének körülményeit a költő alaposan dokumentálta. Munkánk első egységében a költői szöveg prózai változatát, a szerző által írt levél formájú naplót mutatjuk be. A Száz arcodhoz az elveszített szerelem megőrzésének alapkoncepciója felől közelítünk. Interpretációnk reflektált teoretikus kereteinek megteremtése érdekében olyan irodalomelméleti konstrukciókat mozgósítunk, amelyek érdeklődése az irodalmi fikcióképzés eljárásaira irányul. A költemény nagyszabású nyitányát értelmezve már azonosíthatóvá válnak azok a mozzanatok, amelyeket a következő fejezetben az arc motívumában mint egyfajta kicsinyítő tükörben sűrítve tárunk fel. Először az arc felidézésének interszubjektív viszonyt létesítő teljesítményére mutatunk rá, majd az arc „olvasását” sajátos hermeneutikai szituációként interpretáljuk, végül pedig azt az irodalom önfeltáró jellegének megmutatkozásaként is befogadható folyamatot igyekszünk nyomon követni, ahogyan a felidézett arc maga is írássá, műalkotássá válik.

BIBLIOGRÁFIA:

ALEXA Károly, Lakatos István: Egy szenvedély képei, Kritika 1972/10., 25–26.
BICZÓ Gábor, Antropológiai tekintet, avagy a megkettőzött dokumentum = Látás, tekintet, pillantás. A megfigyelő lehetőségei, szerk. KOVÁCS Éva – ORBÁN Jolán – KASZNÁR Veronika Katalin, Gondolat, PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest, Pécs, 2009, 255–268. 
BUDA Attila – MAJOR Ágnes, A genetikus kritika Magyarországon, Helikon 2021/1., 5–14.
CULLER, Jonathan, Aposztrophé, ford. SZÉLES Csongor, Helikon 2000/3., 370–389.
DE MAN, Paul, Az önéletrajz mint arcrongálás, Pompeji 1997/2–3., 93–107.
Évezredek eposzai. Válogatás a világirodalom nagy elbeszélő költeményeiből, szerk. LAKATOS István, Móra (Kozmosz Könyvek), Budapest, 1970.
HORVÁTH Kornélia, A versértelmezés ritmikai aspektusáról = UŐ., A versről, Kijárat, Budapest, 2006, 11–45.
ISER, Wolfgang, Fikcióképző aktusok = Uő, A fiktív és az imaginárius.  Az irodalmi antropológia ösvényein, Osiris, Budapest, 2001, 21–41.
KABDEBÓ Lóránt, Lakatos István, Akadémiai, Budapest, 1986.
KERESZTESI József, Egy régi költő új kötetéről. Lakatos István: Kései megperzselődés – Új versek és egy régebbi kísérő tanulmányokkal, bibliográfiával = Uő, Hamis opera. Kritikák 1999–2007, Kalligram, Pozsony, 2007, 60 – 63.
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Metapoétika. Nyelvszemlélet és önprezentáció a modern költészetben, Kalligram, Budapest–Pozsony, 2007.
LAKATOS István, Egy szenvedély képei, Szépirodalmi, Budapest, 1972.
LAKATOS István, Kései megperzselődés, Magyar Írószövetség, Budapest, 1999.
Metzler Lexikon Literatur, szerk. Dieter BURDORF – Christoph FASBENDER – Burkhard MOENNIGHOFF, J.B. Metzler, Stuttgart–Weimar, 2007. DOI: 10.1007/978-3-476-05000-7
MÜLLER, G. Wolfgang, Rilkes Neue Gedichte und der Imagismus = Blätter der Rilke-Gesellschaft, 30, szerk. Erich UNGLAUB – Jörg PAULUS, Wallstein, Göttingen, 2010, 231–244.
RÓNAY László, Lakatos István: Egy szenvedély képei, Tiszatáj 1972/8., 81–82.
SONTAG, Susan, A fényképezésről, ford. NEMES Anna, Európa, Budapest, 2010.
SZABÓ Lőrinc, Örök barátaink I. Osiris, Budapest, 2002.
SZABÓ Lőrinc, A meghitt perc = Uő, Összes versei II., Osiris, Budapest, 2003, 233.
Szép versek, 1973, szerk. MÁTYÁS Ferenc – KARDOS György, Magvető, Budapest, 1974.
VERESS Miklós, Lakatos István: Egy szenvedély képei, Kortárs 1972/7., 1166–1167.
Z. URBÁN Péter, Lakatos István hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban = Táguló körök. Tanulmányok, dokumentumok az Újholdról és utókoráról, szerk. BUDA Attila, Ráció, Budapest, 2014, 95–106.
Z. URBÁN Péter, „arcod most véső véste vers”. Lakatos István: Száz arcod = „...mi szépség volt s csoda”: Az Újhold folyóirat köre – tanulmányok és szövegközlések, szerk. BUDA Attila – NEMESKÉRI Luca – PATAKY Adrienn, Ráció, Budapest, 2015, 101–123.
Z. URBÁN Péter, Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében, Ráció, Budapest, 2015.
Z. URBÁN Péter, „hogy nemlétük létté determináljam”. A megőrzött szerelem fiktivitása Lakatos István Egy szenvedély képei című kötetében = Leírás és értelmezés. Újholdas szerzők a hagyománnyá válás közben, szerk. BUDA Attila – NEMESKÉRI Luca – PATAKY Adrienn, Budapest, Ráció, 2016, 122–133.