it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2024. év, 4. szám
515-538 oldal

Szerző:
Kosztolánczy Tibor
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, egyetemi docens

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.4.05


Szerzői jog:
CC BY-SA

Egy ember hazatér

Kassák Lajos és a magyar államigazgatás (1920–1930)


ABSZTRAKT:
Dolgozatomban Kassák Lajos 1926-os hazatérésének motivációit, illetve a magyarországi hatóságok által erre adott válaszreakciókat tárom fel. Az 1919-es proletárdiktatúra után Bécsben létrejött politikai és művészeti emigráció működésével, majd fokozatos megszűnésével kapcsolatban mindmáig számos, a szereplőket és körülményeiket idealizáló elképzelés él. Eddig ismeretlen források bevonásával mutatom be azt a magyarországi jogi és közigazgatási szabályozást, amely Kassák hazatérési próbálkozásainak szűk mozgásterét meghatározta. Amellett érvelek, hogy a korabeli államigazgatás számára Kassák ügyében nagyon kevés dolog maradt láthatatlan, és hogy a hatóságok a felszínen mutatkozó kisebb anomáliák ellenére ebben az eljárásban következetes logika szerint, a maguk szempontjából hatékonyan és a jogi szabályozásnak megfelelve működtek. Hazatérésének történetét Kassák az irodalmi közvélemény előtt – noha életének egyik fontos fordulópontja volt – homályban hagyta, minden bizonnyal azért, mert az országba való beengedésért cserébe engedményeket kellett tennie.

BIBLIOGRÁFIA:

[Név nélkül], Kassák Lajos Párisban, Népszava 1926. június 8., 10.
[Név nélkül], Más a leírás, más a megírás…, Magyar Hírlap 1926. november 7., 17.
[Név nélkül], Letartóztatási indítvány Kassák Lajos ellen, Magyarország 1926. november 13., 1.
[Név nélkül], Kassák Lajos ellen minden eljárást megszüntettek, Pesti Napló 1926. november 13., 2.
[Név nélkül], Beszélgetés Kassák Lajos anyjával, fiáról, aki ellen elfogatási parancsot adtak ki, Újság 1926. november 16., 5.
[Név nélkül], A Kassák Lajos ellen kiadott elfogatóparancsot visszavonták, Az Est 1926. november 20., 2.
[Név nélkül], Visszavonták a Kassák Lajos ellen kibocsátott elfogató parancsot, Magyar Hírlap 1926. november 20., 6.
[Név nélkül], Felmentették Kassák Lajost az izgatás vádja alól, Esti Kurír 1928. december 6., 7.
Büntetőjogi Határozatok Tára, VII., közzéteszi a m. kir. igazságügyminiszter, Budapest, 1927.
CSAPLÁR Ferenc, Kassák Lajos levelesládájából, Új Symposion 1979. január 15.
DOBÓ Gábor, Kassák Lajos hazatérése. A nyilvánossághoz jutás gazdasági és jogi feltételei a bécsi Ma és a budapesti Dokumentum közötti időszakban, It 2018/3., 274–296.
DOBÓ Gábor, Számok. A nyugati emigrációból Magyarországra visszatérő avantgárd lapszerkesztők adaptációs modelljei a 365-től a 100%-ig, It 2023/2., 172–184.
KASSÁK Lajos, Képarchitektúra, Ma 1922. március 15., 52–54.
KASSÁK Lajos, Vissza a kaptafához, Ma 1923. szeptember 15., 1–2.
KASSÁK Lajos, Álláspont. Tények és új lehetőségek, Julius Fischer, Bécs, 1924.
KASSÁK Lajos, Éljünk a mi időnkben, Korunk 1926/7.
KASSÁK Lajos, Tisztaság könyve, Horizont – Simon J., Budapest, 1926.
KASSÁK Lajos, Egy ember élete, I–II., Magvető, Budapest, 1983.
KIRSCHNER Béla, A KMP stratégiai vonalának alakulása (1919. augusztus – 1925. augusztus), Akadémiai, Budapest, 1985.
KOSZTOLÁNYI Dezső, Levelek, naplók, szerk. RÉZ Pál – KELEVÉZ Ágnes – KOVÁCS Ida, Osiris, Budapest, 1996.
Vlagyimir Iljics LENIN, A „baloldaliság”, a kommunizmus gyermekbetegsége, [fordító nélkül], Magyar Helikon, Budapest, 1980.
LUKÁCS György Önéletrajza, 1930. április 1. = Vallatás a Lubjankán. Lukács György vizsgálati ügyiratai – Életrajzi dokumentumok, szerk. V. T. SZEREDA et al., Argumentum – Lukács Archívum, Budapest, 2002, 137–138.
Mindent tudok. Az Újság könyve, szerk. DICK Bódog, Az Újság Rt. kiadása, Budapest, 1926.
M. Kir. Országos Államrendőrségi Évkönyv, szerk. SÁNDOR Jenő – BINGERT János, M. Kir. Országos Államrendőrségi Évkönyv Kiadóvállalat, Budapest, 1925.
MOLNÁR Kálmán, Magyar közjog, Danubia, Pécs, 1926.
NÁDASS József, Nehéz leltár. Regényes önéletrajz, I–II., Szépirodalmi, Budapest, 1963.
NÁNÁSI László, A jogrend szolgálatában. Váry Albert élete és működése (1875–1953), Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2015.
SZABÓ Ágnes, A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése (1919–1925), Kossuth, Budapest, 1970