it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
2024. év, 4. szám
493-513 oldal

Szerző:
Dobó Gábor
MNMKK – Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, tudományos munkatárs

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.4.04


Szerzői jog:
CC BY-SA

Álláspont

Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon


ABSZTRAKT:
A magyar avantgárd kutatásában mindig is kiemelt figyelmet kapott Kassák Lajos 1920 és 1926 közötti emigrációs időszaka, amely periódusban folyóiratszerkesztőként jelentős szereplője volt a modern művészet transznacionális hálózatainak. Az ezt követő budapesti korszakát elsősorban mint a szürrealizmus hazai változatának megteremtésére irányuló törekvést, majd az 1928-tól induló Munka körét mint a munkáskultúra, a modern életmódkísérletek és az avantgárd művészet ötvözésére tett erőfeszítést elemezték. Azonban keveset tudunk a bécsi és a budapesti időszak közötti (disz)kontinuitásról. Tanulmányomban eddig ismeretlen levéltári források bevonásával azt vizsgálom, hogy a hazatérő Kassáknak milyen egyezkedési folyamat során kellett egyrészt bebizonyítania politikai ártatlanságát egy, a bethleni konszolidáció kontextusában értelmezendő jogi eljárás során. Másrészt, hogy miként tudta meggyőzni reménybeli szövetségesét, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségét arról, hogy támogassa hazatérését. Hipotézisem szerint túl a jogi és politikai dimenzión, a körülbelül 1924-től 1933-ig tartó időszaknak Kassák számára elméleti tétje is volt: az osztálytudat kérdése. A problémakör az egyezkedési folyamatban is fontos szerepet játszott. Hogyan védekezett Kassák a bíróságon az osztálytudattal legkomplexebben foglalkozó, 1924-ben kiadott Álláspont című füzetével kapcsolatban indított eljárásban? Hogyan és miért vitázott a kérdésről a szociáldemokrata sajtóban? Miként lehet újraolvasni avantgárd és posztavantgárd folyóiratait e felől a fogalom felől a Mától a Munkáig? Tanulmányomban azt mutatom be, hogy milyen erősen formálta egymást elmélet (vagyis az osztálytudattal és az avantgárd művészettel kapcsolatos koncepciók) és gyakorlat (vagyis az említett egyezkedési folyamat) ebben az időszakban a teoretikus, a hazatérő politikai emigráns, a folyóirat-szerkesztő és a közösségépítő Kassáknál.

BIBLIOGRÁFIA:

[N. N.], A „paktum”, Népszava 1924. december 31., 3–7.
[N. N.], Elfogatóparancs Kassák Lajos ellen, Budapesti Hírlap 1926. november 16., 8.
[N. N.], Letartóztatási indítvány Kassák Lajos ellen, Magyarország 1926. november 13., 1.
[N. N.], Letartóztatási indítvány Kassák Lajos ellen, Magyarország 1926. november 13, 1.
[N. N.], Más a leírás, más a megírás…, Magyar Hírlap 1926. november 7., 17.
A History of Modern Political Thought in East Central Europe, Volume II: Negotiating Modernity in the ’Short Twentieth Century’ and Beyond, Part I: 1918–1968, szerk. TRENCSÉNYI Balázs– Michal KOPEČEK – Luka Lisjak GABRIJELČIČ – Maria FALINA – Mónika BAÁR – Maciej JANOWSKI, Oxford University Press, Oxford, 2018.
A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, főszerk. VARGA Lajos, Napvilág, Budapest, 1999.
A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán, Nemzetgyűlési Napló XXVI., 1924.
ABLONCZY Balázs, Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921, Jaffa, Budapest, 2020.
ANDRÁS Csaba, Az emancipatorikus kultúra és a képzelet paralízise, Kellék 64 (2020), 169–196.
ANGYALOSI Gergely, Kassák Lajos és Lukács György viszonya, ItK 1987/4., 462–471.
BEHNE, Adolf, Művészet és forradalom, ford. BORTNYIK Sándor, Ma 1920/4., 43–49.
CSAPLÁR Ferenc, Munkásmozgalom és művészet. Vita a Népszavában = UŐ., Kassák körei, Szépirodalmi, Budapest, 1987, 33–81.
CSUNDERLIK Péter, A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”. A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában, Napvilág, Budapest, 2019.
DOBÓ Gábor, A közvetítők hatalma. Simon Jolán, Tamás Aladár, József Attila és mások szerepe a bécsi és a budapesti avantgárdban = József Attila, Bécs és a századelő művészete, szerk. PESTI Brigitta – GINTLI Tibor – TVERDOTA György, L’Harmattan, Budapest, 2020, 181–196.
DOBÓ Gábor, Kassák Lajos hazatérése. A nyilvánossághoz jutás gazdasági és jogi feltételei a bécsi Ma és a budapesti Dokumentum közötti időszakban, It 2018/3., 274–296.
FORCZEK Ákos – MESTERHÁZI Miklós, A Történelem és osztálytudat új kiadása elé = LUKÁCS György, Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról, Gondolat, Budapest, 2023, 9–46.
Antonio GRAMSCI, Americanismo e Fordismo = UŐ, Note sul Machiavelli, Editori Riuniti, Roma, 1974, 403–444.
GYÁNI Gábor, Társadalom és szociálpolitika = Gróf Bethlen István és kora, szerk. NAGY Zsejke, Osiris, Budapest, 2014, 97–107.
IGNÁCZ Károly, 100 éve kötötték meg a „Bethlen–Peyer-paktumot”, pti.merce.hu, 2021. december 22., https://pti.merce.hu/2021/12/22/100-eves-a-bethlen-peyer-paktum/ (Hozzáférés: 2024. június 13.)
JUSTUS Pál, Kassák a munkásmozgalomban = Kibontott zászló, szerk. LENGYEL Balázs, Csepeli Munkásotthon, Budapest, 1987, 53.
Kassák Lajos és a Népszava levelezéséből = Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára, szerk. CSAPLÁR Ferenc, Petőfi Irodalmi Múzeum – Múzsák Közművelődési, Budapest, 1987, 181–184.
K. HORVÁTH Zsolt, A munkáskalokagathia pillanata. Költészet, társadalomkritika és a munkáskultúra egysége: Justus Pál és a Munka-kör = „…fejünkből töröljük ki a regulákat”. Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő, szerk. ANDRÁSI Gábor, PIM – Kassák Alapítvány, Budapest, 2010, 47–75.
K. HORVÁTH Zsolt, Mérei Ferenc. Peremhelyzet és a remény szocializmusa (1909–1945), I., Korall, Budapest, 2021.
K. HORVÁTH Zsolt, Szociáldemokrácia Magyarországon: politika, mozgalom, kultúra, Új Egyenlőség 2017. november 5., https://ujegyenloseg.hu/szocialdemokracia-magyarorszagon-politika-mozgalom-kultura/ (Hozzáférés: 2024. június 13.)
KONOK Péter, A Munka-kör szellemi, politikai hátországa, Múltunk 2004/1., 245–257
LENGYEL András, Az úgynevezett „oppó” történetéhez. Egy eltemetődött gondolkodástörténeti alternatíva kibontása, Múltunk 2013/4., 247–268.
MÁLYUSZ Elemér, A vörös emigráció, Attraktor, Máriabesnyő, 2013 [Napkelet, 1931].
MARKOVITS Györgyi, Kassák Lajos az osztálybíróság előtt, Magyar Könyvszemle 1967/4., 371–376.
NÉMEDI Dénes, Utószó = Émile DURKHEIM, A társadalmi munkamegosztásról, ford. CSÁKÓ Mihály, Osiris, Budapest, 2001, 405–431.
RÉVÉSZ Mihály, A Népszava története, Népszava kiadás, Budapest, 1945.
ROMSICS Ignác, Bethlen István életpályája = Gróf Bethlen István és kora, szerk. NAGY Zsejke, Osiris, Budapest, 2014, 21–23
ROMSICS Ignác, A Horthy-korszak. Válogatott tanulmányok, Helikon, Budapest, 2017.
ROMSICS Ignác, Bethlen István, Osiris, Budapest, 1999.
SIPOS Balázs, Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban, Argumentum, Budapest, 2011.
SIPOS Péter, Legális és illegális munkásmozgalom (1919–1944), Gondolat, Budapest, 1988, 14–67.
SZEREDI Merse Pál, Kassákizmus. A MA Bécsben (1920–1925) = Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig (1915–1927), szerk. BALÁZS Eszter – SASVÁRI Edit – SZEREDI Merse Pál, PIM – KM – Kassák Alapítvány, Budapest, 2017, 105–140. (Az avantgárd és folyóiratai 3.)
SZILÁGYI János, A Népszava irodalompolitikája 1919 és 1929 között, Akadémiai, Budapest, 1979.
SZOLLÁTH Dávid, A kommunista aszketizmus esztétikája, Balassi, Budapest, 2011.
SZOLLÁTH Dávid, Bábelt kövenként. Irodalomtörténeti tanulmányok és esszék, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2019.
The Exile and Return of Writers from East-Central Europe. A Compendium, szerk. John NEUBAUER – Borbála Zsuzsanna TÖRÖK, De Gruyter, Berlin, 2009.
VARSÁNYI Erika, Weltner Jakab életútja, Kossuth, Budapest, 1988.
VARSÁNYI Erika, Az MSZDP munkás kulturális egyesületeinek tevékenysége a két világháború között = A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, főszerk. VARGA Lajos, Napvilág, Budapest, 1999, 297–307.
WELTNER Jakab, Forradalom, bolsevizmus emigráció, szerzői kiadás, Budapest, 1929.
ZEIDLER Miklós, Mozgástér a kényszerpályán. A magyar külpolitika „választásai" a két háború között = Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről, szerk. ROMSICS Ignác, Osiris, Budapest, 2002, 162–205.