it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2024. év, 4. szám
457-491 oldal

Szerző:
Jánosa Eszter
irodalomtörténész

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.4.03


Szerzői jog:
CC BY-SA

„Égbolt kerül közéd s közé”

Szubjektivitás és alteritás a Töredék Hamletnek verseiben


ABSZTRAKT:
Tanulmányomban az alteritáshoz fűződő viszonyt vizsgálom a Töredék Hamletnek (1968) verscsoportjaiban megformálódó különböző szubjektumkoncepciókkal összefüggésben. A szubjektivitás, a térbeliség és időbeliség poétikai reprezentációinak értelmezése során Ludwig Wittgenstein, Emmanuel Lévinas és Jacques Derrida gondolataihoz kapcsolódva a személy térbeliségének olyan alakzataira szeretném felhívni a figyelmet, mint az egység és a töredék, távolság és közelség, kint és bent, határ és kapcsolódás, nyom és helyettesítés, azonosulás és elkülönböződés. Merleau-Ponty és Derrida szövegei nyomán a versekben megformálódó szubjektivitás testi jellegére hívom fel a figyelmet, és arra mutatok rá, ahogy a Másikhoz fűződő, térbeliként artikulálódó viszonyban előtérbe kerülnek a szövegek érzéki aspektusai. Tandori korai költészetében a mozgás vágyként való megjelenítése, a Másik nyomainak őrzése, az illúzió és megtévesztés alakzatai Weöres Sándor lírájával mutatnak rokonságot. A Félreérted című vers elemzése során arra hívom fel a figyelmet, hogy Tandori lírája már az első kötettől kezdve reflektál a szubjektum hiányának nyelviségére, amely megteremti a jelenlét illúzióját, így végső soron szupplementumként működik. Az életmű későbbi szakaszát vetíti előre a Töredék Hamletnek élén álló Hommage, amelyben a ló lép be a Másik pozíciójába, az embertől különböző lények felé is megnyitva az etikai szférát. A Nyers-ciklus verseiben a személyesség a korábbiaktól eltérően nem a kint és a bent közötti mozgás, hanem a rögzíthetetlen nézőpontok sokasága, a fragmentumok közötti éles váltások és bizonytalan átmenetek által formálódik meg. A ciklusban a szubjektivitás kulcsfontosságú metaforája a nulla, amely értelmezésem szerint a hiány plurális jellegére utal, illetve a hiba, a szakadás poétikájához is kötődik. Tanulmányomban a verselemzések során Tandori korai költészetének olyan alapvonásai rajzolódnak ki, amelyekkel az életmű a későbbiekben is folyamatos párbeszédet folytat.

BIBLIOGRÁFIA:

ADY Endre Összes költeményei, Szépirodalmi, Budapest, 1980. 
BÁNYAI János, Tandori zen(es) jelversei = UŐ., A szó fegyelme, Forum, Újvidék, 1972.
BARTAL Mária, Áthangzások. Weöres Sándor mítoszpoétikája, Kalligram, Budapest, 2014.
BEDECS László, Beszélni nehéz. Tanulmányok Tandori Dezső költészetéről, Kijárat, Budapest, 2006.
Émile BENVENISTE, Szubjektivitás a nyelvben = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, szerk. BÓKAY Antal – VILCSEK Béla – SZAMOSI Gertrud – SÁRI László, Osiris, Budapest, 2002, 59−64.
BOJTÁR Endre, Tandori Dezső: Hommage (verselemzés), Kritika 1971/9., 18−27.
Martin BUBER, Száz chászid történet, ford. PFEIFFER Izsák, Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Budapest, 1943.
Simon CRITCHLEY, The Ethics of Deconstruciton, University Press, Edinburgh, 2014. 
Jacques DERRIDA, Az el-különböződés, ford. GYIMESI Tímea = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Cserépfalvi, Budapest, 1991, 43−64.
Jacques DERRIDA, Grammatológia, ford. MARSÓ Paula, Typotex, 2014.
DOBOSS Gyula, Hérakleitosz Budán. Tandori Dezső munkásságáról 1983-ig, Magvető, Budapest, 1988.
Fjodor Mihajlovics DOSZTOJEVSZKIJ, Bűn és bűnhődés, ford. GÖRÖG Imre – G. BEKE Margit, Európa, Budapest, 2023.
ERDÉLY Miklós, Levelek Jeruzsálembe, bev., komm. HAJDU András, Múlt és Jövő 2008/2–3., 119−126.
ERDÉLY Miklós, Új misztika felé. Sebők Zoltán beszélgetése Erdély Miklóssal, Híd 1982/3., 366−376.
FOGARASSY Miklós, Tandori-kalauz, Balassi, Budapest, 1996.
HEGYI Lóránd, Tandori, a versrajzoló, Tiszatáj 1988/12., 41–50.
HORVÁTH Iván, A magyar ritmus, Alföld, 2000/2., 3−21.
Luce IRIGARAY, Éthique de la différence sexuelle, Les Éditions de Minuit, Paris, 1984.
KERTÉSZ Imre, K. dosszié, Magvető, Budapest, 2006.
KIRÁLY István, Egy befogadói élmény nyomában, Tiszatáj 1988/12., 71−94.
Emmanuel LÉVINAS, Autrement qu’être ou au-delà de l’essence, Martinus Nijhoff, Boston−London, 1978.
Emmanuel LÉVINAS, Az idő és a másik, ford. GULYÁS Péter, Világosság 2007/10., 33−62.
Emmanuel LÉVINAS, Teljesség és végtelen, ford. TARNAY László, Jelenkor, Pécs, 1999.
Jacob MESKIN, The Role of Lurianic Kabbalah in the Early Philosophy of Emmanuel Levinas, Levinas Studies 2007/2., 49−78. DOI: 10.5840/levinas200725 
Wolfgang MÜLLER-FUNK, Theorien des Fremden, A. Francke Verlag, Tübingen, 2016. DOI: 10.36198/9783838545691
Friedrich NIETZSCHE, Így szólott Zarathustra, Helikon, Budapest, 2016.
SCHEIN Gábor, „Ne higyjetek értetlen bűneimnek”. A nyelv fenomenológiai és retorikai szférájának ütközése József Attila kései költészetében, It 2005/4., 368−379.
SCHEIN Gábor, A metafora esetei. Poétikai változások a 60-as évek magyar költészetében, Alföld 2000/6., 52−77.
SCHEIN Gábor, Füst Milán, Jelenkor, Budapest, 2017.
Ralph E. SHAIN, Derrida and Wittgenstein. Points of Opposition, Journal of French Philosophy 2007/2., 130−152. DOI: 10.5195/jffp.2007.217
Ralph E. SHAIN, Derrida’s References to Wittgenstein, International Studies in Philosophy 2005/4.,71−104. DOI: 10.5840/intstudphil200537415
Simon SINGH, A nagy Fermat-sejtés, ford. PAPPNÉ KOVÁCS Katalin, Park, Budapest, 1997.
Henry STATEN, Wittgenstein and Derrida, University of Nebraska Press, Lincoln−London, 1984.
TANDORI Dezső, Töredék Hamletnek, Q.E.D., Budapest, 1995.
TANDORI Dezső, Harmincöt év után = UŐ., Töredék Hamletnek, Q.E.D., Budapest, 1995.
TANDORI Dezső, Vagy majdnem az, Balassi, Budapest, 1995, 53.
TANDORI Dezső, Rilke és angyalai. Önéletírás égiekkel, Kortárs, Budapest, 2009.
VERMES Katalin, A test éthosza. A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában, L’Harmattan, Budapest, 2006. 
Ludwig WITTGENSTEIN, Logikai-filozófiai értekezés, ford. MÁRKUS György, Akadémiai, Budapest, 1989. 
Elliot R. WOLFSON, Secrecy, Modesty and the Feminine. Kabbalistic traces in the Thought of Levinas = The Exorbitant. Emmanuel Levinas Between Jews and Christians, szerk. Kevin HART − Michael A. SINGER, Fordham University, New York, 2010, 52−73. DOI: 10.5422/fso/9780823230150.003.0004