Szerzői jog:
CC BY-SA
ABSZTRAKT:
A dolgozat Térey János pályájának áttekintése után a szerzőnek az Ultra című kötetében (2006) megjelent két versét, A gyönyörű gyárat és A Lipótvárosi Tehert értelmezi a nagyvárosi tájvers műfajának sajátos újraértéseként és a Térey-féle romesztétika invenciózus megvalósulásaként. A budapesti rozsdaövezeti tájakat, egykori ipari épületeket és vasutat politikai allegóriaként és vizionárius-archeológiai múltfeltárásként igénybe vevő szövegek több irányból válnak az elemzés tárgyává: a József Attila-i urbánustájvers-műfaj hagyományához tett hozzászólásként, illetve az őket közreadó verseskötet klasszikus szövegként történő olvasása felől. Formai jegyeik, retorikai eszközeik, kulturális, zenei, hely- és ipartörténeti utalásaik mellett kiemelten fontossá válnak az értelmezésben a versek térábrázolási módjai és referencialitáshoz fűződő viszonyuk, valamint a társadalmi, történelmi és politikai tárgyak feldolgozását keretező poétikai eljárások.
36 fokos lázban. 12 magyar költő, szerk. JÓNÁS Tamás, Ráday Könyvesház, Budapest, 2005.
„A szellős térben és a szűk időben”. Tanulmányok Térey Jánosról, szerk. BALAJTHY Ágnes – MELHARDT Gergő – RADNAI Dániel Szabolcs, PIM, Budapest, 2023. http://resolver.pim.hu/bib/PIM2598880. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
BALAJTHY Ágnes, „Drezda csak fedőnév, nincs alatta semmi”. A rom poétikája Térey János Drezda februárban című kötetében = UŐ., Élő helyek. Tér- és biopoétkai összefüggések a kortárs irodalomban, Alföld Alapítvány – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 15–31.
BALAJTHY Ágnes, Térey János [pályakép, 2021], Digitális Irodalmi Akadémia. http://dia.hu/dia-szerzok/terey-janos/eletrajz. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
John BARTON, A Biblia története. A világ legnagyobb hatású könyve, ford. BABARCZY Eszter, Osiris, Budapest, 2020.
BAZSÁNYI Sándor, Bízvást – a fősodorban, Élet és Irodalom 2006. november 3., 27.
BEDNANICS Gábor, Túlutazni önmagunkat. Én- és térformációk kölcsönviszonya Téreynél, Alföld 2023/5., 47–56.
BERKI Márton, Az egykori ipari területek funkcióváltásának példái Budapesten. A posztszocialista kontextus és a földrajzi lépték szerepe az átalakulásban, doktori értekezés, ELTE Regionális Tudományi Tanszék – MTA TK Szociológiai Intézet, Budapest, 2014.
BODOR Béla, A valóságos fikció, Holmi 1995/12., 1780–1785.
BORBÉLY Szilárd, Archeo Ultra. Térey János: Ultra = UŐ., Hungarikum-e a líra? Esszék, kritikák, Parnasszus, Budapest, 2012, 148–150.
Hartmut BÖHME, A romok esztétikája, ford. VEREBICS Éva Petra, Ókor 2016/4., 80–86.
FEJES Balázs, A Vizafogói teherpályaudvar, vontatóvágány és a kapcsolódó iparvágányok, Villamosok.hu, 2014. október. http://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html (Hozzáférés: 2024. október 17.)
HALMAI Tamás, Térey János: Ultra, Kritika 2007/9., 33–34.
HARMATH Artemisz, Mnémoszüné és a tér. Szövegszervező térkoncepciók Térey János költészetében = UŐ., Kacér romok. A kortárs magyar líráról, Kalligram, Pozsony–Budapest, 2012, 131–159.
KATONA Zsuzsa, Térey János = Költői portrék. 20 mai magyar költő. Interjúk és versek, szerk. KATONA Zsuzsa – MÉREI Anna, Telekép, Budapest, 2002, 126–133.
KISS Eszter Veronika, Összművészeti gondolkodás. A zene szerepe Térey életművében, Parnasszus 2020/4., 49–54.
KRUSOVSZKY Dénes, A CONTRA és a TRANS között, Prae.hu 2007. október 18. https://www.prae.hu/article/799-a-contra-es-a-trans-kozott (Hozzáférés: 2024. október 17.).
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, A prózavers Nemes Nagynál és Oravecznél = „folyékony szobor vagy szilárd szökőkút”. Tanulmányok Nemes Nagy Ágnesről és más újholdasokról, szerk. BUDA Attila – PALKÓ Gábor – PATAKY Adrienn, PIM, Budapest, 2017, 174–197.
LAPIS József, Fagyott világ = UŐ., Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához, Alföld Alapítvány – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 285–294.
LAPIS József, Mesterkurzus. Térey János: Őszi hadjárat = UŐ., Elég, 181–190.
MELHARDT Gergő, Hősi, sötét, beethoveni. Térey János: Köztisztaság tér, Alföld 2023/12., 33–37.
MELHARDT Gergő, Warszawa/Dresden. Városok és építészet Térey János 1990-es évekbeli költészetében, Literatura 2023/4., 411–435. DOI: 10.57227/Liter.2023.4.2
MOLNÁR Gábor Tamás, Ars/poetica: a költőiségen kívül és belül. Poétikai vázlat a modern költészet önreprezentációs lehetőségeiről, Alföld 2016/3., 37–54.
NAGY Csilla, Megvont határok. Tér, táj és énkoncepció József Attila és Szabó Lőrinc 1930-as évekbeli költészetében, Ráció, Budapest, 2014.
NAGYGÉCI KOVÁCS József, Összetevő csak a jelrendszerben?, Parnasszus 2020/4., 55–60.
NEMES Z. Márió, Birtokon belül, területen kívül = Erővonalak. Közelítések Térey Jánoshoz, szerk. LAPIS József – SEBESTYÉN Attila, L’Harmattan, Budapest, 2009, 219–223.
OLÁH Szabolcs, „Tudásom halálos tudás”. A határ érzékeltetése jelzi a túllépést. Térey János: Hadrianus Redivivus = „A szellős térben és a szűk időben”, 121–145.
PETHŐ Ildikó, A zenei elv, zenei műfajok és kompozíciós technikák Weöres Sándor költészetében, doktori értekezés, SZTE, Szeged, 2004.
PALKÓ Gábor, A modern líra „kikülönüléséről”. Nemes Nagy Ágnes költészete mint irritációforrás = „folyékony szobor…”, 142–157.
PÉTERI Lóránt, Mahler, a scherzo és a „kísérteties”, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2015.
RADNÓTI Sándor, Válasz a kérdésre: mi a klasszikus? = UŐ., A piknik. Írások a kritikáról, Magvető, Budapest, 2000, 133–164.
RÓNAY György, Bevezetés = Klasszicizmus, vál., szerk. UŐ., Gondolat, Budapest, 19783, 7–103.
Dominique SECRETAN, Classicism [1972], Routledge, Abingdon – New York, 2018. DOI: 10.4324/9781315115429
SZIRÁK Péter, Térey János = BALAJTHY Ágnes – BÓDI Katalin – SZIRÁK Péter, A kortárs magyar irodalom, szerk. SZIRÁK Péter, Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2021, 61–64.
SZOLCSÁNYI Ákos, A mindenhatóság problémájáról Térey János műveiben, Bárka 2010/4., 68–71.
SZOLLÁTH Dávid, A külvárosi tájleírás. József Attila külvárosverseinek műfajához 1. = UŐ., Bábelt kövenként. Irodalomtörténeti tanulmányok és esszék, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2019, 122–131.
SZOLLÁTH Dávid, Világhiány proletárversben. József Attila külvárosverseinek műfajához 2. = UŐ., Bábelt kövenként, 132–148.
TAKÁTS József, Az inga visszaleng. Elbeszélő próza a kétezres években, Helikon 2018/3., 336–347.
TÉREY János, Kész férfi. Nemes Nagy Ágnesről = UŐ., Teremtés vagy sem. Esszék és portrék, 1990–2011, Libri, Budapest, 2012 201–209.
TÉREY János, Teória és líra = UŐ., Teremtés vagy sem, 164–165.
TÉREY János, XIII. avagy az Újlipótvárosi Teher = UŐ., Teremtés vagy sem, 288–297.
The New Grove Dictionary of Music and Musicians, szerk. Stanley SADIE, Macmillan, London, 1995.
TIMA STÚDIÓ, Riverloft, lakó- és irodaépület a Vizafogón, Építészfórum, 2007. augusztus 30. http://epiteszforum.hu/riverloft-lako-es-irodaepulet-a-vizafogon (Hozzáférés: 2024. október 17.)
VARGA Ákos Endre, A 15-ös villamos hűlt helye, Budapest elveszett sínei, https://hampage.hu/kozlekedes/15-os/index.html (Hozzáférés: 2024. október 17.)
VARGA Péter, L., Ablak a jövőre, jelenre, m(ultra), Kalligram 2007/1., 18–20.
Zenei lexikon, I–III., főszerk. BARTHA Dénes, Zeneműkiadó, Budapest, 1965.