it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2024. év, 3. szám
311-326 oldal

Szerző:
Mórocz Gábor
Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium, irodalomtörténész, bölcsész-tanár

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.3.03


Szerzői jog:
CC BY-SA

„Ma Ady Endre abszolút nálunk”

A fiatal Révai József Ady-értelmezésének főbb összefüggései


ABSZTRAKT:
A tanulmány témaválasztása szokatlan, amennyiben nem a széles körben ismert és évtizedek óta negatívan megítélt kommunista kultúrpolitikus Révai Józseffel foglalkozik, hanem egy „másik”, valaha nagyhatású, ám ma már jóformán elfeledettnek tekinthető Révaival: az irodalomértelmezővel, az esszéíró–publicistával. Pontosabban: írásunk fókuszában az értekező, közíró Révainak a legkevésbé eleven emlékezetű pályakezdő időszaka áll. E tárgykörön belül további szűkítéssel élve: dolgozatunk azt taglalja, hogyan gondolkodott az ifjú, baloldali eszmei orientációjú, de még nem kommunista elkötelezettségű Révai – a Kassák Lajos nevével fémjelzett avantgárd csoport tagjaként – az akkori kortárs magyar költészet legbefolyásosabb képviselőjéről, Ady Endréről. A fiatal Révai ellentmondásokban bővelkedő, összetett Ady-értelmezésének behatóbb elemzése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy érdemi választ lehessen adni a „Hogyan vált Révai Révaivá?” kérdésre. Az útkeresés fázisában lévő, Ady-rajongóból Kassák-hívővé lett műbíráló Ady-képének vizsgálata így nemcsak Révai későbbi, 1940 és 1959 között keletkezett – az 1980-as évek előtt az irodalomtörténész szakma számára is hivatkozási alapot jelentő – marxista Ady-értelmezéseinek, hanem általában a teoretikus világképének a mélyebb megértéséhez is fontos támpontot ad. Ide kapcsolódik a dolgozat egyik hangsúlyos megállapítása, mely szerint Révai József már ebben a korai periódusában is szoros egységben szemlélte az irodalmat és a politikai szféra által uralt „életet”. E tekintetben tehát folytonosság áll fenn az 1918-ban sorsdöntő ideológiai fordulatot végrehajtó irodalomértelmező különböző pályaszakaszai között.

BIBLIOGRÁFIA:

AGÁRDI Péter (és F. MAJLÁT Auguszta), Révai József jegyzetei Lukács György Ady-tanulmányaihoz, It 1978/4., 1030–1041. 

BATA Imre, A Révai-tanulmányok margójára, Alföld 1960/6., 129–132.  

BODNÁR György, Vázlatok Révai József pályaképéhez, ItK 1960/2., 141–159.  

CSUNDERLIK Péter, A Galilei Kör története, Napvilág, Budapest, 2022. 

[EÖRSI István], Újra itthon. Eörsi István interjúja Lukács Györggyel, Társadalmi Szemle 1989/4., 55–78. (Mutatvány a Lukács-életútinterjúból. A teljes szöveg, kötetben: LUKÁCS György, Életrajz magnószalagon = UŐ., Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon, szerk. EÖRSI István, Magvető, Budapest, 1989, 88–318. 

[ERKI Edit], Kontinuitás – diszkontinuitás. Beszélgetés Erki Edittel = KIRÁLY István, Kultúra és politika, Kossuth, Budapest, 1987, 261–271. 

ILLYÉS Gyula, Beatrice apródjai, Szépirodalmi, Budapest, 1979  

KÁLMÁN C. György, Révai József: Ifjúkori írások 1917–1919, Párttörténeti Közlemények 1984/3., 246–248.  

KAPPANYOS András, A Nyugat és az avantgárd = Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról, szerk. SÁRKÖZI Éva, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2009, 200–210. 

KAPPANYOS András, Az Ady–Kassák tengely = „Lennék valakié”. Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei, szerk. UŐ., Reciti, Budapest, 2021, 97–104.   

KARDOS György, Képzelt társalgás Fejes Endrével (A Cserepes Margit házassága ürügyén), Rakéta Regényújság 1976. november 30., 32–33. 

KARDOS György, A szerkesztő megjegyzése, Rakéta Regényújság 1977. január 25., 32. 

KENYERES Zoltán, Vázlat Lukács György Ady-képéről, Jelenkor 1978/11., 1052–1057. 

KIRÁLY István, Pártosság és népiség. Előszó helyett = UŐ., Irodalom és társadalom, Szépirodalmi, Budapest, 1976, 5–22. 

KIRÁLY István, A szocialista esztétikáról – egy disszertáció kapcsán, Kritika 1976/10., 11–14. (Újraközlés kötetben: Uő., Kultúra és politika, I. m., 197–216.) 

KIRÁLY  István, Lukács György „Ady-vonala”, Világosság 1985/6., 345–354. (Újraközlés kötetben: Uő., Útkeresések, Szépirodalmi, Bp., 1989, 91–105.)  

KIRÁLY István, Az „ötvenes évek”: megjegyzések egy tanulmányhoz, Jelenkor 1986/11., 997–1019. (Újraközlés kötetben: Uő., Kultúra és politika, 217–260.) 

KIRÁLY István, A Lukács-modell. Lukács György és Zsolt Béla vitája I–II., Kritika 1989/7., 24–26. és 1989/8., 20–23. 

KIRÁLY István, Napló 1956–1989, főszerk. SOLTÉSZ Márton, Magvető, Budapest, 2017  

KIRÁLY István, Lukács György útja a magyarsághoz [1988] = K. I., Petőfitől Tandoriig, szerk. Agárdi Péter – Soltész Márton, Osiris, Budapest, 2021, 513–554.  

KOMLÓS Aladár, Gyulaitól a marxista kritikáig, Akadémiai, Budapest, 1966 

LUKÁCS György, Új magyar líra, Huszadik Század 1909/11., 286–292. 

NÉMETH László, Homályból homályba. Életrajzi írások II., szerk. Hölvényi György – Hegedős Mária, Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1977 

NÉMETH László, Szabó Dezső = UŐ., Tények, titkok, varázslatok. Írások a magyar irodalomról, III., szerk. Ekler Andrea, Magyar Napló, Budapest, 2017, 212–228.  

NYÍRI Kristóf, Ady és Lukács. A magyar századelő ideológiatörténetéhez, Világosság 1978/2., 65–71. 

PÁNDI Pál, Teherpróba, szerk. SCHMAL Alexandra – KARDOS András, Magvető, Budapest, 2022. 

RÉVAI József, Ady Endre [1940–1941] = UŐ., Válogatott irodalmi tanulmányok (a továbbiakban: RVIT), Kossuth, Budapest, 1968, 49–142.  

RÉVAI József, Vitatkozás. Schöpflin és Hegedűs [1941] = RVIT, 145–147. 

RÉVAI József, Ady Endre halálának huszonötödik évfordulójára [1944] = RVIT, 148–151. 

RÉVAI József, Ady Endre halálának huszonhetedik évfordulójára [1946] = RVIT, 152–167. 

RÉVAI József, Ady Endre halálának harmincadik évfordulójára [1949] = RVIT, 168–178. 

RÉVAI József, Ady Endre [1952] = RVIT, 179–184. 

RÉVAI József, Ady nem alkuszik. Gondolatok Ady Endréről születésének 80. évfordulója alkalmából [1957] = RVIT, 185–196.  

RÉVAI József, A tűz csiholója [1959] = RVIT, 197–212. 

RÉVAI József, Utószó Ady Endre verseinek „Olcsó Könyvtár”-i kiadásához [1959] = RVIT, 213–218. 

RÉVAI József, Ibsen és a monumentális irodalom = UŐ., Ifjúkori írások (1917–1919), s. a. r. F. MAJLÁT Auguszta – AGÁRDI Péter, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 11–17.  

RÉVAI József, Kassák, új fajiság és objektív líra = UŐ., Ifjúkori írások (1917–1919), 25–27.   

RÉVAI József, Babits Mihály: Irodalmi problémák = UŐ., Ifjúkori írások (1917–1919), 27–33.  

SZÉNÁSI Dorottya, Az 1970-es évek irodalompolitikai kötélhúzása és az 1976-os Kritika-ügy, Rendszerváltó Szemle 2023/4., 2–11. 

TVERDOTA György, Az avantgard Ady-képe, ItK 1977/4–6., 663–678.  

URBÁN Károly, Révai József, Párttörténeti Közlemények 1978/3., 162–222. 

VARGA István, CS., Ady és Németh László I–II., Hevesi Szemle 1977/1., 50–54.; 1977/2., 56–59. 

[– –], Érdekes találkozás, Szabad Szó 1947. március 28., 3. 

[– –], A szerkesztőség megjegyzései, Kritika 1977/1., 32.