Szerzői jog:
CC BY-SA
ABSZTRAKT:
A Pesti Hirlap egyik cikke azt állította az 1891 januárjában indult Élet irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági havilapról, hogy a periodika „kozmopolita jelleggel” bír, semmi köze a nemzeti irodalomhoz, és „idegen szempontú” szövegeket közöl. A második lapszámot ért lesújtó, olvasókat elriasztó kritika súlya abban mérhető, hogy az Élet ötoldalas válaszszövegben reagált erre a pár soros, jelentéktelennek tűnő sértésre. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy a „kozmopolita” miért vált szitokszóvá, negatív értékítéletté, stigmává az 1890-es évek elejére, és ennek milyen előzményei, illetve következményei voltak a kifejezés használatával összefüggésben. A vád és az attól való éles elhatárolódás markáns esetét mutatja a korabeli, külföldi irodalommal szembeni indulatos viszonyulásoknak, és egymásnak ellentmondó irodalmi és kulturális koncepciókat tesz láthatóvá: míg az Élet a magyar irodalom és társadalom megújítását a külföldi minták és irányok megismerésével, tudatos beépítésével és ezek asszimilációjával látta lehetségesnek, addig a támadó vélemények – ugyancsak nemzeti érdekeket szem előtt tartva – tartózkodtak a Zola, Ibsen, Tolsztoj nevével fémjelzett ábrázolásmódtól, irodalomtól.
(y), Kozmopolitizmus, Élet 1894. október 7., 9.
[ÁBRÁNYI Emil], A „Figyelő” t. olvasóihoz!, Figyelő 1876. január 2., 1–2.
[N. N.], („Élet”), Budapesti Hirlap 1891. január 28., 4.
[N. N.], (Az Élet), Pesti Hirlap 1891. február 28., 3.
[N. N.], (Egy uj revue), Pesti Napló 1891. február 1., 2.
[N. N.], (Élet), Budapesti Hirlap 1891. január 6., 11.
[N. N.], (Élet), Pesti Hirlap 1891. január 30., 5.
[N. N.], «Élet», Vasárnapi Ujság 1891. január 11., 29.
[N. N.], »Élet«, Fővárosi Lapok 1891. január. 28, 195.
[N. N.], »Élet«, Nemzet 1891. január 28., 3.
[N. N.], A bokszegi merénylet, Pesti Hirlap 1891. március 18., 1–2.
[N. N.], A világ urai, Népszava 1883. november 18., 2.
[N. N.], Az Élet 4-ik számát vettük, Magyar Polgár 1891. április 24., 2.
[N. N.], Csatangolás, Élet 1891/4., 338–340.
[N. N.], Élet, Pesti Napló 1891. február 27., [esti], 2.
[N. N.], Élet, Vasárnapi Ujság 1891. február 1., 74.
[N. N.], Ismerettár a magyar nép számára, VI., Heckenast Gusztáv, Pest, 1862.
[N. N.], Mai számunk, Fővárosi Lapok, 1878. június 29., 726.
[N. N.], Május elseje, Pesti Hirlap 1891. április 11., 5.
[N. N.], Országgyűlés, Pesti Hirlap 1883. május. 1., 9–11. (Első melléklet a Pesti Hirlap május 1-i számához)
A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája 1705–1944, I., A–J, szerk. LAKATOS Éva, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2010.
A SZERKESZTŐ [KATONA Lajos], „Élet”, Élet 1891/1., 1–4.
ÁBRÁNYI Emil, Angol irodalom, Figyelő 1871. jan. 1., 6–8.
ANTHROPOS, „Élet”, Népszava 1891. április 17., 2–3.
ARANY János, Kosmopolita költészet = UŐ., Kisebb költemények, III., szerk. S. VARGA Pál, Universitas – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2019, 254–257. (Arany János Munkái)
Az Élet repertóriuma, szerk. GALAMBOS Ferenc, Budapest, 1977.
B. E. [BENEDEK Elek], Hadüzenet a magyar iróknak, Fővárosi Lapok 1894. szeptember 29., 2301–2302.
BALOGH Edgár, Egy elévült vita történetéhez, Korunk 1971/12., 1807–1811.
BALOGH Pál, Nagyböjti prédikációk V. Kozmopolitizmus, Budapesti Hirlap 1883. március 24., 1–2. (Melléklet a Budapesti Hirlap 83. számához)
Seyla BENHABIB, Kozmopolitizmus és demokrácia, ford. BOJTÁR Péter, 2000 2010/3., 3–11.
BEÖTHY Zsolt, A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. Kisfaludy Károlytól mostanig, II., Athenaeum, Budapest, 18812.
BEÖTHY Zsolt, Előszó = LAMPÉRTH Géza, Első könyvem, Franklin, Budapest, 1897, 5–6.
Catalin BRYLLA, Understanding Stereotypes = UŐ., Documentary and Stereotypes. Reducing Stigma through Factual Media, Palgrave Macmillan, Cham, 2023, 3–74. DOI: 10.1007/978-3-031-26372-9
DERSI Tamás, A századvég katolikus sajtója, Akadémiai, Budapest, 1973. (Irodalomtörténeti Füzetek 81.)
DERSI Tamás, Századvégi üzenet. Sajtótörténeti tanulmányok, Szépirodalmi, Budapest, 1973.
DÉRY Attila, Adalékok az ún. Kecskeméti ház történetéhez (Budapest V., Veres Pálné u. 9.), Műemlékvédelmi Szemle 1891/2., 41–43.
EISEMANN György, A későromantikus magyar líra, Ráció, Budapest, 2010.
ENDRŐDI Sándor, Egyéni nézetek. Nyílt levél a „Figyelő” szerkesztőjéhez, Figyelő 1872. június 23., 289–291.; 1872. június 30., 301–303.
Stefano EVANGELISTA, Literary Cosmopolitanism in the English Fin de Siècle. Citizens of Nowhere, Oxford University, Oxford, 2021. DOI: 10.1093/oso/9780198864240.001.0001
FERENCZI Zoltán, A kolozsvári nyomdászat története, Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara, Kolozsvár, 1896.
GARBORG, Arne, A házasság problémája, Élet 1891/3., 228–235.
GERŐ Ödön, Hó, Élet 1891/3., 205–216.
Jacob GRIMM – Wilhelm GRIMM, Grimm testvérek összegyűjtött meséi, ford. BENEDEK Elek, Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T., Budapest, [1904].
GULYÁS Pál, Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei, Akadémiai, Budapest, 1956.
GYULAI Pál, Dramaturgiai dolgozatok, II., Franklin, Budapest, 1908, 453–469.
GYULAI Pál, Emlékbeszédek, I., Franklin, Budapest, 19143, 133–158.
GYULAI Pál, Gyulai Pál elnöki megnyitó beszéde, A Kisfaludy-Társaság évlapjai 1882–1883, Franklin, Budapest, 1883, 3–10.
H. LABORC Júlia, Egy finnugor vonatkozásokban gazdag századvégi folyóirat: az Élet = Bereczki emlékkönyv. Bereczki Gábor 60. születésnapjára, szerk. DOMOKOS Péter − PUSZTAY János, ELTE BTK, Budapest, 1988, 251–256. (Uralisztikai Tanulmányok 2.)
JURATUS, Az Élet, Nagyvárad 1891. június 16., 2–3.
KALOTASZEGI [BÁLINT NAGY Mihály], Az „Élet”, Kalotaszeg 1891. február 15., 62–63.; 1891. március 8., 84–86.; 1891. július 7., 196–197.; 1891. július 12., 237–238.
KARDOS László, A világirodalom fogalma és problematikája = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei, szerk. ORTUTAY Gyula − GARAMVÖLGYI József, Akadémiai, Budapest, 1969/1–4., 81–97.
K-í., Bellamy „Kétezredik év”-e szocialista világításban, Élet 1891/2., 137–142.
KISS Endre, A világnézet kora. Nietzsche abszolútumokat relativizáló hatása a századelőn, Akadémiai, Budapest, 1982.
KOMJÁTHY Jenő, Kritikai szempontok = Kiss József, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, szerk. KOMLÓS Aladár, Szépirodalmi, Budapest, 1955, 563–595. (Magyar Klasszikusok)
KOMLÓS Aladár, A „Kozmpolita költészet” vitája = UŐ., Tegnap és ma. Irodalmi tanulmányok, Szépirodalmi, Budapest, 1956, 102–135.
KOMLÓS Aladár, Az új társadalmi tudat jelentkezése a lírában = A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, IV., szerk. SŐTÉR István, Akadémiai, Budapest, 1965, 593–597.
KOMLÓS Aladár, Gyulaitól a marxista kritikáig. A magyar irodalmi kritika hét évtizede, Akadémiai, Budapest, 1966. (Irodalomtörténeti Könyvtár 18.)
KOMLÓS Aladár, Vereckétől Dévényig, Szépirodalmi, Budapest, 1972.
KORODA Pál, Irodalmi körforgás, Nyugat 1929/6., 395–397.
KOSZTOLÁNCZY Tibor, „Egy phalanx”? Az 1890-es évek irodalompolitikai küzdelmeiről új megközelítésben, ItK 2008/3., 287–305.
LACZKÓ Sándor, Nietzsche első magyar olvasatai = UŐ., A dolog és a szó. Tanulmányok a magyar filozófiai hagyományról, Pro Philosophia, Kolozsvár–Szeged, 2013, 140–164. (A Magyar Nyelvű Filozófiai Irodalom Forrásai 14.)
LENGYEL András, Az „urbánus” irányzatjelölő elnevezés kialakulása = UŐ., Utak és csapdák. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, Tekintet, Budapest, 1994, 103–165.
LENGYEL Béla, Nietzsche magyar utókora, Minerva Társaság, Budapest, 1938. (Minerva-Könyvtár 125.)
Niklas LUHMANN, A tömegmédia valósága, ford. BERÉNYI Gábor, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet – Gondolat, Budapest, 2008.
LUX K., A magyarországi szocziáldemokráczia és a májusi események, Élet 1891/5., 427–433.
MÁRTON-SIMON Anna, A Hét költészeti ideálja és a hangulat századvégi fogalma, It 2024/2., 131–162. DOI: 10.62615/It.2024.2.01
MÁRTON-SIMON Anna, A Hét verseinek modernsége. Mit árul el Kiss József szerkesztési gyakorlatáról a „Heti posta” rovat?, Tempevölgy 2023/2., 27–57.
NÉMETH G. Béla, A demokrácia, az egyéniség és a „kozmopolitizmus” jegyében: a Figyelő és köre. A polgári realizmus kritikai kezdeményezőinek egy felemás csoportja = UŐ., Létharc és nemzetség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, Magvető, Budapest, 1976, 336–390. (Elvek és Utak)
[Friedrich] NIETZSCHE, Igy szóla Zarathustra. II. 59, Élet 1891/3., 220.
P. M. [PALÁGYI Menyhért], Élet, Pesti Napló 1891. március 24., 2–3.
PALLOS [PALÁGYI Lajos], Az ujabb magyar irodalomról, Koszoru 1885. szeptember 6., 575–576.
Walter PATER, Introduction = The Purgatory of Dante Alighieri. An Experiment in Literal Verse Translation, ford. Charles Lancelot SHADWELL, Macmillan and Co., London – New York, 1892, xiii–xxviii.
PINTÉR Jenő, Beöthy Zsolt = UŐ. Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában, VII., Budapest, 1934, 181–198.
PULSZKY Ferenc, Gróf Viczay Mihály, Vasárnapi Ujság 1884. július 13., 437–438.
REVICZKY Gyula, Arany Jánosnak. Válaszul „Kozmopolita költészet” czímű versére = UŐ., Versek, I. [Kritikai kiadás], szerk. CSÁSZTVAY Tünde, Argumentum – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2007, 401–402. (Reviczky Gyula Összes Verse)
REVICZKY Gyula, Jegyzetek, II. [Kritikai kiadás], szerk. CSÁSZTVAY Tünde, Argumentum – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2007, 903–908. (Reviczky Gyula Összes Verse)
REVICZKY Gyula, Jogosult-e a kozmopolita-költészet?, Szegedi Napló 1878. november 30., 1–2.
REVICZKY Gyula, Kozmopolitikus irány a költészetben = UŐ., Vegyes költői és prózai művek, II., szerk. NÉMETH G. Béla, Szépirodalmi, Budapest, 1969, 474–477. (Reviczky Gyula Művei)
S. VARGA Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi, Budapest, 2005.
SATUR, A jelenkori magyar irodalom II., Élet 1894. október 7., 3–5.
SATUR, Ifjú Magyarország. Alexander Bernát és Benedek Elek uraknak kegyes figyelmökbe, Élet 1894. október 21., 9–10.
Roger SILVERSTONE, Médiaerkölcs. A médiapolisz felemelkedése, ford. KERÉNYI Szabina, Napvilág, Budapest, 2010.
SIMON Magdolna, Tervek és épületek. Kecskemét építészete a századfordulón a Bács-Kiskun Megyei Levéltár tervanyagának tükrében, Cumania: A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve 1984/8., 13–56.
SZAJBÉLY Mihály, A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Universitas, Budapest, 2005.
SZAJBÉLY Mihály, A párizsi kéjhölgy és a szemérmes magyar szűz. Gondolatok a reformkor irodalom- és nemzetszemléletéről = Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére, szerk. UŐ., Magvető, Budapest, 1999, 428–444.
SZÉNÁSI Zoltán, Az irodalmi modernség vallásfelekezeti recepciója Magyarországon 1920 előtt = UŐ., Néma várostrom. Népnemzeti tradicionalizmus és konzervatív kritika a magyar irodalmi modernség kontextusában 1920 előtt, Universitas, Budapest, 2018, 63–73. (Irodalomtudomány és Kritika)
SZILÁGYI Márton, „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Osiris, Budapest, 2023. (Osiris Irodalomtörténet)
SZILI József, Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége, Argumentum, Budapest, 1996. (Irodalomtörténeti Füzetek 139.)
SZINNYEI József, Balogh Pál = UŐ., Magyar írók élete és munkái, I., Hornyánszky Viktor Akad. Könyvkereskedése, Budapest, 1891, 480.
TOLNAI Lajos, Ábrányi Emil, Pesti Hirlap 1888. március 31., 1–2.
VIHAROS-GERŐ Ödön, A harminc év előtt volt „Élet”, Világ 1923. június 5., 3–5.
y., Ti kozmopoliták!! Egy kis tusakodás, Élet 1891/4., 333–337.