it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2024. év, 4. szám
441-455 oldal

Szerző:
Branczeiz Anna
Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Kultúraelméleti és Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék, egyetemi tanársegéd

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.4.02


Szerzői jog:
CC BY-SA

Korhangulat lírában

Radnóti Miklós Pogány köszöntő című kötetének expresszionista vonásai a háborús élmények tükrében


ABSZTRAKT:
Radnóti Miklós költészetének befogadástörténetét hosszú időn át uralták a halál perspektívájából közelítő, az élet és mű szoros egységét hangsúlyozó olvasatok. Így a korai pályaszakasz is lényegesen kevesebb figyelmet kapott az értelmezők részéről, mint a kései versek. A tanulmány Radnóti első, Pogány köszöntő című kötetével (1930) foglalkozik. A recepciótörténetben felvetett szempontok figyelembevételével amellett érvel, hogy ezek a versek a háborús éveket követő élményekre tett burkolt reflexióként érthetők: az idillikus hang a béke, az elégikus hang a háború nyelvi reprezentációjaként fogható fel. Ezt a felvetést támasztja alá az Henri Barbusse-től kölcsönzött mottó, a Jóság antológia programjához illeszkedő poétikai megoldások, valamint az expresszionizmus és Kassák Lajos jól érzékelhető hatása is. A Pogány köszöntő versei közvetett módon utalnak egy békés, idilli világrend felbomlására és – Barbusse újrarajzolt Krisztus-képét idézve – a megváltás reményteli lehetőségére.

BIBLIOGRÁFIA:

A 2x2 józansága. Emlékezések Radnóti Miklósról, Magvető, Budapest, 1975.
Az avantgárd, vál., jegyz. OSZTOVICS Szabolcs – TURCSÁNYI Márta, Európa, Budapest, 2000.
BÁLINT György, Pogány köszöntő [1930] = In memoriam Radnóti Miklós, vál., szerk. RÉZ Pál, Nap, Budapest, 1999, 34–35.
Henri BARBUSSE, Jézus, Nótárius, Budapest, 1928.
BARÓTI Dezső, Kortárs útlevelére, Szépirodalmi, Budapest, 1977.
BARÓTI Dezső, Radnóti Miklós pályája = UŐ., Írók, érzelmek, stílusok, Magvető, Budapest, 1971, 331–335.
BORI Imre, Radnóti Miklós költészete, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2009.
BRANCZEIZ Anna, Címkézés helyett kritikai olvasat. A személyesség mintázatai John Berryman költészetében és poétikai gondolkodásában, komparatív kitekintésekkel (disszertáció), PTE, Pécs, 2023. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/44751/branczeiz-anna-phd-2023.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Hozzáférés: 2024. október 27.)
DEÉR József, Pogány magyarság, keresztény magyarság, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938.
FAZEKAS Sándor, Egy új erkölcsi maxima. Ne szégyeníts, és ne szégyenkezzél! A szégyen teológiai értelmezése és szociáletikai relevanciája = A szégyen reprezentációi, szerk. BALOGH László Levente – HORVÁTH Andrea – PABIS Eszter, Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2017, 23–48.
FERENCZ Győző, Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz, Osiris, Budapest, 20092.
GINTLI Tibor, Radnóti Miklós = Magyar irodalom, főszerk. UŐ., Akadémiai, Budapest, 2010, 826–830.
HONFFY Pál, „Ha rám figyelsz…” Radnóti Miklós verseinek elemzése, Krónika Nova, Budapest, 2005.
KAPPANYOS András, Így gondozd Radnótidat, Élet és Irodalom 2009. június 19., 17.
KASSÁK Lajos Összes versei, I., Magvető, Budapest, 1970.
KENYERES Zoltán, A „harmadik nemzedék” fogadtatása = UŐ., Gondolkodó irodalom, Szépirodalmi, Budapest, 1974, 127–161.
MOHÁCSI Balázs, Formanyelvi és poétikai tendenciák Kassák Lajos költészetében 1909–1921 között (disszertáció), PTE, Pécs, 2019. pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23488/mohacsi-balazs-phd-2020.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
NÉMETH Andor, Kassák Lajosnál, Jövő 1922. február 19., 2–3.
OZSVÁTH Zsuzsanna, Orpheus nyomában. Radnóti Miklós élete és kora, ford. HERNÁDI Miklós, Akadémiai, Budapest, 2004.
PILINSZKY János, Radnóti Miklós = UŐ., Publicisztikai írások, szerk. HAFNER Zoltán, Osiris, Budapest, 1999, 731–733.
POMOGÁTS Béla, Radnóti Miklós, Gondolat, Budapest, 1977.
RADNÓTI Miklós, Összegyűjtött versek, Magvető, Budapest, 2016.
RADNÓTI Sándor, Az idill-költő. Radnóti Miklósról, Jelenkor 2023/7–8., 837–842.
RÓNAY László, Avantgarde és klasszicizmus. Radnóti Miklós pályaképéhez = Radnóti tanulmányok, szerk. B. CSÁKY Edit, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1985, 65–77.
SÜTŐ Csaba András, Referenciális és figurális beszéd Radnóti Miklós korai költészetében, Műhely 2009/5., 55–59.
SZOLLÁTH Dávid, A forradalmi költőtriász. A Petőfi–Ady–József Attila-kánon az ötvenes és a hatvanas években, Literatura 2009/4., 446–458.
TAKÁTS József, Kritikusi eljárások, Jelenkor 2021/10., 1138–1145.
TOLNAI Gábor, Bevezetés = RADNÓTI Miklós Válogatott művei, Szépirodalmi, Budapest, 1962, 5–66.
TVERDOTA György, Újratemetés és kisajátítás. József Attila és Radnóti Miklós „komor föltámadása”, Műhely 2009/5., 73–78.
VÁRI György, „Mert annyit érek én, amennyit ér a szó”. Kultusz, figuráció és kulturális emlékezet összefüggései Radnóti Miklós költészetében = „Mert annyit érek én, amennyit ér a szó”. Szegedi Radnóti-konferenciák, szerk. OLASZ Sándor – ZELENA András, SZTE BTK, Szeged, 2009, 35–42.
VILCSEK Béla, Radnóti Miklós, Elektra, Budapest, 2000.